Megemlékezések világszerte a munka ünnepéről
Németországban a szélsőjobboldal elleni országos megmozdulássá vált május elseje. A neonáci Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) emberei az ország több városában felvonulásokkal igyekeztek megakadályozni a május elsejei rendezvényeket, a politikai pártok, különböző társadalmi szervezetek, továbbá baloldali csoportok ugyanakkor ellentüntetésekkel akadályozták ezt meg. Egyedül Berlinben a rendőrség több mint 200 neonácit őrizetbe vett.
Franciaországban a jelentések szerint a tavalyinál kevesebben vonultak fel az öt szakszervezet felhívására. Utóbbiak – köztük a két legnagyobb, a CGT és a CFDT – a nyugdíjrendszer folyamatban lévő reformja elleni tiltakozásra igyekeztek felhasználni az ünnepet, és óva intették a kormányt a görögországihoz hasonló megszorító intézkedések alkalmazásától. Párizsban a szakszervezetek közlés szerint 45 ezren, a rendőrség szerint viszont csak 21 ezren voltak a tüntetők a Köztársaság tér és az Opera közötti téren. A CGT szerint országszerte 350 ezren vettek részt a rendezvényeiken.
A törökországi Isztambulban legalább 150 ezren gyűltek öszsze a belvárosi Takszim téren. A több mint 20 ezer rendőr által vigyázott esemény különös győzelmet jelent a török szakszervezetek számára, mivel a hatóságok először engedélyezték a téren való tüntetést 1977 óta, amikor 34 ember vesztette életét egy, lövések miatt kialakult pánikszerű tolongásban.
Oroszország városaiban jóval több mint egymillió ember vett részt a felvonulásokon és nagygyűléseken a politikai pártok és szakszervezetek szervezésében. Moszkvában öt tüntetés, három felvonulás és 11 nagygyűlés zajlott le, amelyekre közel tízezer rendőr vigyázott. A legnagyobb tömeget – mintegy 25 ezer embert – az állami dumában több mint kétharmados többséggel bíró, a hatalom pártjának is nevezett Egységes Oroszország Párt és az Oroszországi Független Szakszervezetek Szövetsége (FNPR) közös rendezvénye mozgatta meg. A jelszavak a kormány válságkezelő intézkedéseit támogatták, míg a szakszervezetek a munkanélküliség csökkentését, tisztességes béreket és nyugdíjakat követeltek, valamint azt, hogy honi polgárokat alkalmazzanak vendégmunkások helyett.
Havannában több százezren vonultak fel a Forradalom terén. A részvétel a kubai kormány szerint arról tanúskodott, hogy milyen nagy a kommunista rezsim támogatottsága, az emberi jogok megsértése címén kapott nemzetközi bírálatok ellenére. A kommunista vezetés idén külön jelentéssel ruházta fel a megmozdulást, azt hangoztatva, hogy az válasz Washingtonnak, az Európai Uniónak és a külföldi médiának, amely összeesküdött a rendszer arculatának bemocskolására, miután februárban meghalt börtönében egy éhségsztrájkoló ellenzéki. Bolíviában Evo Morales baloldali elnök ismét május 1-jére időzítette egy újabb államosítás bejelentését: ezúttal négy áramszolgáltatót vont a kormány ellenőrzése alá.
