Berlinben Merkel kancellár – aki ebben az ügyben az előző este Obama amerikai elnökkel is egyeztetett – szintén azt mondta, hogy „Németország kész segíteni”, amint a görög programra ráütik a pecsétet. Trichet európai jegybankelnök viszont azt sürgette – finoman utalva éppen az eddigi berlini hezitálásra –, hogy a politikai döntéshozók mutassanak végre kiutat a görög válságból, amely a terjedés veszélyével is fenyeget a valutaövezet dél-európai tagállamaiban.

Ám Athénban még nem zárultak le a tárgyalások, s Papandreu kormányfő csak csütörtökön egyeztetett a meghökkent szakszervezetekkel, amelyek tiltakozó akciókat ígérnek. Görögországnak idén négy százalékponttal kellene levinnie a hiányát, de a napokban az Eurostat kimutatta, hogy a tavalyi defi cit a GDP 13,6 százalékára rúgott, s nem 12,7 százalékára, ahogy azt előzetesen becsülték. Olyan nagy piaci nyomás nehezedett fokozatosan Athénra az utóbbi hetekben, hogy a kormány kérvényezte az eurózóna és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által beígért hitelt, de most már nem a 45 milliárd eurós kezdőösszegről beszélnek az érintettek, hanem 100–120 milliárdos hároméves programról. Januárban már vállalta a tavaly ősszel megválasztott szocialista kormány, hogy a közszféra béreit lefaragja, hozzányúl az egészségügyi és nyugdíjkiadásokhoz, emeli az adókat. De csütörtökön kiszivárgott hírek szerint ez már nem elég. A 21 százalékos áfát például további kettő-négy százalékkal emelni kéne, és megvonni a karácsonyi és húsvéti bérkiegészítést, gyakorlatilag a 13. és 14. havi bért a közalkalmazottak körében, valamint a különböző egyéb juttatásokat, ami azt jelenti, hogy az alapfizetések a már bejelentett négyszázalékos lefaragását megtoldják még tíz százalékkal, és ugyancsak további tíz százalékkal növelik az alkohol, az üzemanyag és a dohánytermékek jövedéki adóját. Ugyanakkor a portugál kisebbségi szocialista kormány az ellenzéki jobbközép szociáldemokratákkal (PSD) együttműködve készül megelőzni a görög helyzethez hasonló válság kialakulását. José Sócrates kormányfő és az ellenzéki párt vezére, Pedro Passos Coelho megállapodtak, hogy felgyorsítják a már meghozott megszorító intézkedések bevezetését.

Bár a lisszaboni kormány már április elején drákói megszorítási csomagot jelentett be, a befektetők kétségüket fejezték ki, hogy ezeket a kisebbségi kabinet képes lesz-e végigvinni – emlékeztet az EUobserver. A piacok éppen ezért továbbra is Portugália adóssághelyzeténél látják a legnagyobb veszélyét annak, hogy előbb-utóbb Görögország sorsára jut. Kedvezőtlen előjel, hogy Portugália adósbesorolását jelentős mértékben, egyszerre két fokozattal minősítette le kedden a Görögországot is aznap leminősítő Standard & Poor’s.

Athéni újságosstand, a címlapon Papandreu