A román törvényhozás jelenleg kétkamarás, szenátusból és képviselőházból áll. A két kamara tagjainak összlétszáma 470, amely létszámot 333 képviselő és 137 szenátor alkotja. A Basescu által kezdeményezett parlamentkarcsúsítási népszavazás, továbbá az abból eredő alkotmánymódosítás gyakorlatilag 170 képviselő és szenátor leépítésével járna, ami jelentős költségmegtakarítást jelentene. Csakhogy Basescuék ennél többet szeretnének elérni. Növelni akarják az államelnök hatalmát, a parlamentbe jutást pedig csak a legnagyobb pártok számára tennék lehetővé. Ezt a szándékot tükrözte az államfői bejelentés is, miszerint a következő választáson a parlamenti küszöbnek már tízszázalékosnak kellene lennie.

E radikális változás azt jelentené, a mintegy hétszázalékos romániai magyarság parlamenti képviselet nélkül maradna. Az elnöki pártként működő Demokrata-Liberális Párt (D-LP) egyik alelnöke, Ioan Oltean szerint a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) úgy lehetne megnyerni az alkotmánymódosításhoz – amelyhez Romániában is kétharmados többség szükséges –, ha a magyarság számarányának megfelelő állandó helyeket biztosítanának a törvényhozásban.

A nagy vitát valójában ez a kijelentés robbantotta ki. A D-LP több vezető politikusa is közölte: Oltean magánvéleményt fogalmazott meg, a pártnak ahhoz semmi köze.

A Boc-kormány által kidolgozott alkotmánymódosítási törvénytervezetbe az RMDSZ javaslatára bekerült, hogy a hatóságoknak konzultálniuk kell a nemzeti kisebbségek szervezeteivel valamennyi olyan döntés előtt, amely az etnikai, a kulturális és a vallási önazonosság megőrzésére vonatkozik.

A Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ezt az előírást elfogadhatatlannak tartja. Azt követelik, hogy a kisebbségi önkormányzatokat ruházzák fel, s nem konzultatív joggal, hanem közjogosítvánnyal.

Az RMDSZ eközben a román alkotmány 1. cikkéből törölné a Romániára vonatkozó nemzetállami meghatározást. Markó Béla szerint ma már az alaptörvény több helyen is elismeri és szavatolja a más identitású, más nyelvű közösségek jogait, a nemzetállami jelleg tehát a gyakorlatban is megszűnt. Az RMDSZ-elnök ugyanakkor kevés reményt lát arra, hogy a nemzetállami jelleg törlését kétharmados többség támogassa.

Az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (NLP) hallani sem akar a nemzetállami jellegről való lemondásról, de arról sem, hogy a magyarok számára külön parlamenti helyeket tartsanak fent. Crin Antonescu, a párt elnöke nem első alkalommal nyúl ultranacionalista retorikai eszközökhöz.

A D-LP politikusai eközben folyamatosan azt hangoztatják, hogy készek a tárgyalásokra. Persze nem Basescu szájíze szerint akarják az alaptörvényt módosítani, hiszen az államelnök immár második mandátumát tölti, s a módosított alkotmány majd csak utódja számára jelent kötelező előírást.