Szeretik a britek a fizető diákokat

2010-04-26 Európai Unió

Nem szabad fejősteheneknek tekinteni a harmadik országból érkező diákokat – figyelmeztette a brit egyetemeket néhány hete a British Council. A külügyminisztérium által szponzorált, kulturális és oktatási tevékenységet végző szervezet vezetője szerint vissza is üthet az egyetemekre és az oktatás színvonalára is, ha csupán azért próbálnak egyre több külföldi diákot magukhoz csábítani, hogy megoldják pénzügyi gondjaikat. Martin Davidson szerint a mai globalizált világban ráadásul hamar híre megy, ha egy egyetem csak a pénzük miatt veszi fel a magas tandíjat fizető – elsősorban indiai és kínai – diákokat.

Valóban örülnek a brit egyetemek a külföldi diákoknak:míg helyi és az Európai Unióból érkező diákokkal a 2009–2010-es tanévben maximum 3225 fontot (körülbelül egymillió forintot) fizettethetnek, a külföldi diákok tandíjáról az egyetemek szabadon döntenek. Ez pedig legtöbbször tízezer font vagy annál is több, tehát háromszor annyi, mint az európai diákok esetében.

A Felsőoktatási Statisztikai Hivatal (HESA) szerint a brit egyetemeken és főiskolákon a diákok 4,9 százaléka származik másik EU-tagországból, míg 10,5 százaléka harmadik, nem uniós államból. Ez utóbbi több mint 250 ezer hallgatót jelent. A külföldi hallgatók az egyetemek költségvetésének jelentős részét biztosítják. Egy internetes marketingmagazin nemrég éppen nekik adott arra tippeket, hogyan nyerhetik meg online a távoli, gazdag diákokat. A brit választási kampánynak is fontos kérdésévé vált a bevándorlás, és ezzel együtt a külföldi diákok helyzete is – ez pedig éppen ellentétes az egyetemek szándékaival. A toryk ugyanis kijelenették: megválasztásuk esetén erőteljesen korlátozzák a diákvízumok számát, mert sokan dolgozni jönnek vele, vagy nem létező iskolákba „iratkoznak be”. Súlyosbította a helyzetet, hogy terroristagyanús személyek is érkeztek a szigetországba egyetemi hallgatókként. A konzervatívok többször kijelentették, hogy a diákvízumok jelentik a „legnagyobb lyukat” Nagy-Britannia határának védelmén.

A diákokvízumot igénylők számának hirtelen megemelkedése miatt idén januárban Gordon Brown munkáspárti kormánya már szigorított a feltételeken. Akkor fel kellett függeszteni a vízumkiadást Indiában, Nepálban és Bangladesben is, mert kiugróan sokan igényeltek diákvízumot, ám a gyanú szerint nagy részük nem tanulni akart Nagy-Britanniában.

A jelentkezőknek ezentúl magas szintű angolnyelv-tudásról kell számot adniuk, 20 helyett pedig már csak 10 órát dolgozhatnak egy héten. S aki hat hónapnál rövidebb kurzusra érkezik, nem hozhatja magával családtagjait. David Cameron azonban a számukat is maximálná. Damina Green, az árnyékkormány bevándorlásért felelős minisztere szerint a diákoknak megérkezésük előtt letétet kellene fizetniük – amit akkor kapnak vissza, ha tanulmányaik befejeztével elhagyják az országot.

Habcsata a skóciai St. Andrews Egyetemen

A kolumbiai elnök kapta a Nobel-békedíjat

Juan Manuel Santos kolumbiai elnök kapta a Nobel-békedíjat, aki kulcsszerepet játszott abban, hogy 52 év polgárháború után békét kötött egymással a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) és a kormány. Az oslói döntés óriási gesztus: a kolumbiaiak múlt vasárnap a megállapodást népszavazáson utasították el, aminek eredményeképp kiújulhatnak a harcok.

Rogán Antal egy klubba helikopterezte magát Trumppal és Berlusconival

Nem Rogán Antal az első politikus, aki helikopteres röpködése kapcsán keveredik botrányba. A forgószárnyas jármű jó mulatság, csak drága. Ez a két tulajdonsága teszi különösen alkalmassá a döntéshozók korrumpálására: szeretnek rajta utazni, csak a fizetésükből nem engedhetik meg maguknak. Alább összegyűjtöttünk néhányat az elmúlt években a politikusok helikopterhasználatából kirobbant ügyekből.