Mint az MTI jelentette, a szavazatok 53 százalékos feldolgozottsága mellett a régi-új szövetségi elnök a voksok 78,6 százalékát kapta. A győzelemhez az érvényes szavazatok több mint felére van szükség.

A második helyen Barbara Rosenkranz, a jobboldali populista Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltje végzett 14,2 százalékos eredménnyel. A harmadik jelölt, az országos politikában szinte ismeretlen s magát „keresztény fundamentalistaként” jellemző Rudolf Gehring 5,8 százalékot ért el.

A választási részvétel rendkívül alacsony, mintegy 48 százalékos volt – ez meglehetősen beárnyékolja a hetvenegy éves Fischer győzelmét. 2004-ben még a választásra jogosultak 71,6 százaléka vett részt a szavazáson.

A közvélemény-kutatások nyolcvan százalék körüli szavazatarányt jósoltak a független jelöltként induló, de az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) támogatását élvező Fischernek. A másik nagy osztrák párt, a konzervatív Néppárt (ÖVP) nem állított jelöltet. Részben az ÖVP távolmaradása, részben a toronymagas favoritnak tekintett Fischer biztosra vett győzelme miatt rendkívül alacsony, ötven százalék körüli választási részvételt jósoltak az előzetes felmérések.

Külföldön is árgus szemmekkel figyelték a szélsőjobbal erősen „összekacsintó” nézetei miatt bírálatok kereszttüzébe került Rosenkranz szereplését. A tíz gyermekének ősgermán keresztneveket adó, családi vonalon újbarna körökkel kapcsolatot tartó alsó-ausztriai tartományi politikusnő célja az volt, hogy túllépje az államfőválasztáson eddig elért legjobb FPÖ-eredményt, nevezetesen a 17 százalékot. Ezt a cél nem sikerült teljesítenie, bár sokak szerint a 14 százalék is túl sok.

A régi-új osztrák elnök és felesége az első exit poll eredmények láttán