Kímélik a fehéreket az amerikai bírók?
Bizonyára sokan emlékeznek még Keller felügyelőre, aki kíméletlenül üldözte a bűnt a San Francisco utcáin tévésorozatban. Stone hadnagy társának megszemélyesítője, Michael Douglas ezúttal jóval érzelmesebbre vette a figurát: ötoldalas levelet intézett a bíróhoz, még kábítószerrel való visszaéléssel megvádolt fi a ítélethirdetése előtt. – Berman bíró, szeretem a fiamat, de nem vagyok vak tetteivel szemben. Nem szeretném látni, amint összetörik – írta az Oscar-díjas színész. Kitért rá, hogy a most 31 éves Cameron Douglasnek nem volt könnyű gyermekkora: filmes nagyságok árnyékában nőtt fel (a nagyapa Kirk Douglas), apját (azaz őt magát) nem sokat látta. Mások, így a „középső” Douglas felesége, Catherine Zeta-Jones (aki azonban nem anyja Cameronnak) is latba vetették a befolyásukat, hogy enyhébb ítélet szülessék.
És így is lett. A bíró elmondta, nemigen bízik benne, hogy a fekete bárány jó útra tér, de egy utolsó esélyt még adott neki azzal: öt év letöltendő börtönre ítélte a héten. Az ügyészek nem fellebbeztek, ez mégis éppen a fele annak a tíznek, amit a magát nagy mennyiségű metamfetamin- és kokainforgalmazásban, illetve heroin birtoklásában is bűnösnek valló lemezlovasra az úgynevezett kötelező ítélkezési szabályzat szerint ki kellett volna róni. Ám pár éve a szövetségi legfelsőbb bíróság alkotmányellenesnek találta az útmutató kötelező jellegét, és azóta csak ajánlottnak kell tekinteniük ezt a bíráknak.
Egy büntetőjogász-oktató kiszámolta: az előzetesben töltött hónapok beszámításával, illetve a börtönidőszak egy kisebb részének elengedésével a színészként is babérokra törő legifjabb Douglas már otthon, karosszékéből nézheti a 2012-es nyári olimpiát. Ez sokaknak csípi a szemét, akkor is, ha a bíró egyes pontokon kemény volt: elutasította az óvadékot, illetve a kérést, hogy az ítéletet a nyilvánosság kizárásával hirdesse ki. Felvetik: van-e külön igazságszolgáltatás a fehéreknek, miközben a húszas éveikben járó fekete férfiak közül minden nyolcadik a rács mögött van? „Mi lenne, ha a bírák rutinszerűen és következetesen eltérnének az ítélkezési útmutatótól? Milyen hatása lenne ennek az elítéltek összetételére országszerte?” – kérdezi egy afroamerikai ügyvédnő, a The Huffington Post bloggere. „Az ember eltűnődik, hogy egy helyi kékgalléros munkás felnőtt gyereke is ugyanúgy felmentést kapna-e a kötelező ítélet alól, mint egy híres hollywoodi színész fia?” –így egy chicagói publicista.
Az ítélkezési útmutató legellentmondásosabb része éppen a kokainnal való visszaélésre vonatkozó rész. Vezető demokrata és republikánus politikusok is felléptek a rendkívüli aránytalanság tompítása érdekében, amely szerint ugyanakkora mennyiség esetén a szabad bázisú kokain (crack) esetében százszoros a büntetés a porkokainhoz képest. – Mivel a crack a nagyvárosi feketék kábítószere, emiatt hatszor akkora esélyük van a börtönbe kerülésre, mint a fehéreknek – állítja a demokraták szenátusi frakcióvezetője.