Megelégelték, hogy nem sikerül megállapodni a Brüsszelt és környékét magában foglaló választókerület felosztásáról a nyelvi határok mentén. A vallonok és a frankofón lapok felelőtlenségről beszélnek.

Előbb ultimátumot adott, majd a határidő lejártakor annak rendje és módja szerint beváltotta ígéretét, azaz megvonta bizalmát a koalíciótól Alexander De Croo, a flamand liberálisok ifjú vezére, aki bizonynyal arra számít, hogy pártja helyzetét megerősíti ezzel a lépéssel. A flamand kereszténydemokrata Yves Leterme belga kormányfőnek nem maradt más választása, mint hogy benyújtsa a lemondását, hiszen a 150 fős parlamentben 76-ra csökkent a koalíció létszáma. Matematikailag ez esélyt adna a kormányzás folytatására, de gyakorlatilag ellehetetlenülne a kabinet.

Leterme tehát felkereste II. Albert királyt, és felajánlotta lemondását. Az uralkodó nem határozott azonnal, hanem konzultációkat kezdett a pártok vezetőivel – és ez eltarthat péntekig. A tét most nagy, hiszen Belgiumnak július elsején át kell vennie Spanyolországtól az EU elnöki teendőit, és ha előrehozzák a parlamenti választást leghamarabb júniusra, aligha lenne működő kormánya az országnak, mire rákerül a sor az unió élén. Elképzelhető tehát, hogy a király újra megbízza Leterme-et a kormányalakítással, egy új többség létrehozásával.

Flamand képviselők a brüsszeli parlamentben