A bérleti idő ugyan csak 2017-ben járt volna le, de a két ország érdekei úgy kívánták, hogy előbbre hozzák a flotta helyzetének rendezését. A Dmitrij Medvegyev orosz államfővel most Harkovban aláírt szerződés értelmében 2042-ig még biztosan a Krímben maradnak az orosz hadihajók. Cserébe az ukránok harminc százalékot alkudtak le a keleti szomszédtól kapott földgáz árából.

A „nagytestvérrel” való partneri együttműködés tekintetében Ukrajna elnöke beváltja támogatóinak reményeit. –Fontos, hogy a vitás kérdéseket csomagban vizsgáljunk meg –nyilatkozta Janukovics választási győzelme után. Azt ígérte, hogy a „túlideologizált” konfliktusok helyett az embereket érintő problémákkal foglalkozik. Ukrajna legégetőbb gondjait pedig a drámaian emelkedő élelmiszerárak okozzák.

Elemzők szerint Ukrajna súlyos pénzügyi helyzete mellett eltörpül egy olyan távlati kérdés, hogy hosszú távon a Nyugat vagy Oroszország mellett kötelezik-e el magukat. Ha az ukrán vezetésnek néhány hónapon belül nem sikerül stabilizálnia a gazdaságot, olyan társadalami elégedetlenséggel találja magát szembe, amely az új kormányt is elsöpörheti.

Kijev legfontosabb stratégiai aduja az ország geopolitikai elhelyezkedése. Mind katonai szempontból, mind az Oroszországból Nyugatra kőolajat, illetve földgázt szállító vezetékek miatt egyelőre „megkerülhetetlen”. Janukovicsék a gázcsapok elzárása helyett arról beszélnek, hogy megbízható szállítók akarnak lenni. „Nemzeti érdekekre” hivatkozva nem utasítják el a fekete-tengeri orosz flotta szevasztopoli állomásoztatását –ennek azonban alaposan megkérik az árát: negyvenmilliárd dollárt.