A történet kezdetén az első-, majd pedig a másodfokú bíróság szerint a Plus 7 dní megsértette Pavol Polka zsolnai bíró személyiségi jogait. Ezért nyilvános bocsánatkérésre, valamint 8300 euró megfizetésére kötelezték a kiadót. A legnagyobb példányszámú pozsonyi hetilap főszerkesztője megírta: „a múlt század ötvenes éveiben a hírhedt jáchymovi uránbányában rothadó politikai foglyok fejenként mindössze 2655 eurónyi kárpótlást kaptak, Pavol Polka viszont már különböző vitatható sajtóperekben 43 ezer eurót vágott zsebre, ami akár a korrupció gyanúját is felkeltheti”. A bíró pert indított saját személyének és az egész bíróságnak az állítólagos hitelrontása miatt. Ismét nyert. Ám a kiadó az alkotmánybírósághoz fordult. Ott a Mészáros Lajos alkotmánybíró vezette szenátus megsemmisítette a másodfokú ítéletet. Megállapította, hogy a bírósági ítéleteket tiszteletben kell tartani, ám a döntéseik – mivel közfeladatot látnak el – nyilvánosan bírálhatóak és kétségbevonhatóak. Az igazságszolgáltatás nyilvános ellenőrzésében, valamint a szólásszabadság eme megnyilvánulásában pedig a sajtónak kiemelt szerepe van. Nem várható el az újságíróktól, ebben az esetben a hetilaptól sem a jogi szakfolyóiratoktól méltán megkövetelt precizitás. Ugyanakkor a sajtóban megengedhető bizonyos fokú túlzás, illetve leegyszerűsítés.

A szlovákiai sajtóperekben egyébként Robert Fico szlovák kormányfő áll az élen, aki csak a Plus 7 dní kiadóját tizenkétszer jelentette fel.