Ki érti, mit mond a polizei?
Gareth, a brit fociszurkoló egy nappal a letartóztatása után máris egy portugál bíróságon találta magát. Találkozhatott ugyan a kijelölt védőügyvéddel, de az illető alig értett angolul, így nem tudták megbeszélni a védelem szempontjából fontos részleteket. Hasonló nehézségekbe ütközött a lengyel Stanislaw is, akit Németországban állítottak bíróság elé, gyilkosságra szőtt összeesküvés vádjával. Nem kapott írásbeli fordítást az áldozat naplójáról, amelyet bizonyítékként használtak fel ellene, és emiatt visszautasítani sem tudta a per során felolvasott bekezdések értelmezését.
Íme az érem másik oldala: ahogy egyre többen utaznak, tanulnak és dolgoznak külföldön, egyre több EU-állampolgár keveredik büntetőeljárásba valamely másik tagországban. Márpedig megfelelő nyelvtudás nélkül bárki könnyen pórul járhat a rendőrségen vagy a bíróságon. Gondoskodjanak a helyi hatóságok a tolmácsolásról-fordításról, és a számlát is ők fizessék – javasolja az Európai Bizottság. Első lépésben megszavazta a jogszabálytervezetet az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi bizottsága, de áldását kell még adnia az EP plenáris ülésének és a tagállamok képviselőiből álló Tanácsnak is. Brüsszelben most azt remélik, hogy a végső megállapodás a nyár előtt megszületik.
Szervezzenek továbbképzést a jogi munkában részt vevő fordítóknak és tolmácsoknak, akikről ezután országos jegyzék is készüljön – adna további házi feladatokat az EU-irányelv. Külön felkészítenék a bírókat, ügyészeket, ügyvédeket és rendőröket is, hogy fel tudják mérni a gyanúsítottak nyelvi igényeit. Sőt: gondoskodni kellene arról is, hogy vészhelyzet esetén – ha a tolmács személyes jelenlétét nem lehet biztosítani – telefon- vagy internet-összeköttetésen keresztül kapjon segítséget a külföldi delikvens.
Örült volna a budapesti börtönben ülő Michael Turner és Jason McGoldrick, ha már az ő idejükben létezik ez az uniós jogszabály. A két brit üzletembert európai elfogatóparanccsal tartóztatták le tavaly novemberben a ferihegyi repülőtéren, és ezután hónapokat töltöttek a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetben, előzetes letartóztatásban. „Ők nem tudnak magyarul, a börtönben pedig senki sem beszél angolul. Még azt sem értik, hogy mire utasítják őket az őrök, akik emiatt kiabálnak velük, de ettől aligha fogják jobban érteni őket” – nyilatkozta akkor lapunknak Mark Turner, Michael édesapja. Hozzátette: a fia hiába kérte, hogy legalább a börtönszabályzatot adják oda angolul.
Nem csoda, hogy az irányelvtervezet megemlíti: a tolmácsolást-fordítást az európai elfogatóparancsoknál is biztosítani kell. Ezekből évről évre egyre többet adnak ki az EU-ban: 2005-ben még 6900-at, 2007-ben már 11 ezret tartottak nyilván. „Népszerűvé” azért vált a parancs, mert felgyorsítja a kiadatási eljárásokat, és így könnyebben bíróság elé lehet állítani valakit abban a tagországban, ahol a bűncselekményt elkövette – de a nyelvi akadályok ilyenkor hatványozottan jelentkeznek.
A pluszkiadásoktól húzódozó tagállamokat is igyekezett megnyugtatni Sarah Ludford brit európai parlamenti képviselő. Szerinte bőven megtérülnek a nyelvi segítségnyújtás költségei, mert ezáltal elkerülhetők az igazságszolgáltatás félresiklásai, a sok időt és pénzt felemésztő fellebbezések. Na és persze – ez sem utolsó szempont – az uniós polgárokat is kevésbé rettenti majd el egy külföldi rendőrőrs vagy bíróság.
A rács mögött sem árt egy tolmács
Brazíliai álomnyaralásából tartott hazafelé Michael Walton 2003 nyarán. A brit asztalosnak Portugáliában kellett átszállnia a London felé tartó repülőgépre – ám erre már nem került sor, mert a biztonságiak félrehívták, és egyik feladott csomagját kinyittatták vele. Ebben kokainnal teli zacskókat találtak, ezért a férfit kábítószer-csempészettel vádolták meg.
Walton az egyike azoknak, akiket a Fair Trials International (FTI) nevű civil szervezet segít. A brit FTI olyan, határokon átnyúló büntetőügyekben nyújt jogi segítséget, amelyekben feltételezhetően sérültek a vádlottak tisztességes eljáráshoz való jogai.
Tagadta Walton, hogy ő tette a kokaint a csomagjába, amelyet már széttúrva látott viszont Portugáliában. Az FTI szerint Walton az első bírósági meghallgatás előtt 50 órán át nem aludt, kirendelt ügyvédjével pedig csak öt percet beszélhetett – volna, ha valaki tolmácsol neki. Mivel a meghallgatáson sem fordított senki, a vádakat sem értette, és ezeket tagadni sem tudta. 2006-ban szabadult a börtönből.
Az FTI háromszáz ügyben segít európai vádlottakat. A brit Andrew Symeou-t azzal vádolják, hogy 2007-ben egy görögországi szórakozóhelyen lelökött valakit a színpadról, aki két nappal később meghalt. A rendőrség Symeou-t vádolja – annak ellenére, hogy a szemtanúk szerint egy magas, szőke, borotvált fi atalember a tettes, aki fekete pólót viselt. Symeou barna hajú, akkoriban szakállas volt, és aznap este bizonyíthatóan sárga ingben volt. Az FTI szerint a rendőrség koholt vádak alapján tartóztatta le.
A svéd Rick Downes krétai lakását 2005-ben kutatta át a rendőrség, a számítógépét lefoglalták. A programozó állítólag gyógyszereket ajánlott megvételre e-mailben. A rendőrség által bemutatott leveleket azonban nem ő küldte. Kihallgatásánál ügyvéd nem volt jelen – majd aláírattak vele egy görög nyelvű dokumentumot, amelyből egy szót sem értett. (Kőműves Anita)
