Gazdasági káoszt is hozhat Eyjafjallajokull
Az Európai Bizottság megrendelésére már készülnek azok az elemzések, amelyek megpróbálják leírni, milyen gazdasági károkat okoz Európában a légi közlekedés szüneteltetése.
Az izlandi Eyjafjalla-glecscsernél szerdán kezdődött vulkánkitörés miatt péntekre gyakorlatilag leállt az európai légi közlekedés. Ez azonban nem csak az egyébként is pénzügyi gondokkal küszködő légitársaságoknak és a reptereken rekedt utasoknak okoz problémát. A szektort érintő kár nagyobb lesz annál, mint amit a 2001. szeptember 11-i terrorcselekmények okoztak. Szakértők máris azzal számolnak, hogy tovább tarhat a vulkán aktivitása, és emiatt a későbbiekben is légtérzárra kényszerülnek egyes országok.
Közép-európai idő szerint hétfő kora délutánig meghoszszabbították a brit és a német légtér zárlatát. Finnországban vasárnap estig maradt a tilalom. Repülési tilalmat rendelt el Bulgária, Horvátország, Bosznia, Szerbia és Montenegró is. Már csak Olaszországból és Törökországból lehet eljutni Amerikába. Igaz, a gépek a szokottól eltérő és hosszabb repülési útvonalat használnak. Az Eurocontrol, a légi irányítást végző szervezet adatai szerint szombaton a légijáratok háromnegyedét kellett törölni az öreg kontinensen.
Németországban vasárnap este lazítottak a légtérzáron: a tizenhat nemzetközi repülőtér közül hat este 20 óráig keleti irányban indíthatott gépeket. A szóban forgó repülőterek a két berlini (azaz a Tegel és a Schönefeld), továbbá az erfurti, a hamburgi, a lipcsei és a hannoveri voltak. Nem sokkal később, ugyancsak este 20 óráig a frankfurti repülőtér zárlatát is feloldották.
Hazánkban hétfő délig hoszszabbították meg a korlátozást, részlegesen. A Nemzeti Közlekedési Hatóság közleménye szerint a nem veszélyeztetett térségekbe már repülhetnek a gépek a légi irányítás döntése alapján. A Hungarocontrol – a magyar légiforgalmi irányítás – kommunikációs vezetője az MTI-nek elmondta: bár a légi irányítás a meteorológiai jelentések és más országok légügyi hatóságainak döntéseitől függően akár engedélyezheti is a repülést, erre a háromezer méter felett repülő, nagy utasszállító gépek esetében hétfő délig valószínűleg nem kerül sor. Az NKH szombat délutántól engedélyezte az alacsony magasságon történő, úgynevezett „látás szerinti” repülést, tehát a kisgépek és a mentő- vagy más helikopterek felszállhatnak.
A légitársaságok mindeközben kezdik elveszteni a türelmüket: az első nap még jól jött nekik, hiszen elvégezhették a tervszerű karbantartásokat, mostanra azonban kezelhetetlenné vált a helyzet. A reptéren rekedteknek már ágyakat, ételt és italt osztanak, a hangulat az összes légikikötőben feszült. Az európai szárazföldi közlekedés elérte kapacitása maximumát, nem lehet nemzetközi vonatra és buszra jegyet kapni, feljutni a kompokra, és az autóbérlés is lehetetlennek tűnő feladat. A gépeket pedig konzerválni kell, hogy az aláhulló por még véletlenül se tegyen kárt bennük.
A légitársaságoknak igazán jelentős költségeik ugyanakkor csak a légtérzár feloldása után lesznek majd, hiszen a normál forgalom mellett több tízezer embert kell elszállítaniuk, akik az elmúlt napokban nem tudtak elutazni. A londoni Heathrow például napi 180 000 utast kezel, vagyis ott már jóval több mint félmillió ember ügyét kell rendezni. A légitársaságok legfontosabb feladata a külföldön rekedt utasok hazautaztatása lesz. Ennek érdekében megpróbálják majd rávenni az otthonról utazni szándékozókat, hogy halasszák el útjukat.
Nem csoda, ha a légitársaságok türelmetlenek. A Lufthansa, az Air France és a KLM már tesztrepüléseket végzett, hogy kis magasságban vissza tudják-e juttatni külföldön ragadt gépeiket a bázisrepülőterekre: ha igen, akkor gyorsabban tudják helyreállítani a menetrendjüket. Háromezer méteren és nagyobb magasságokban is kísérleteztek, a jelentések szerint a gépekben nem esett kár. Ezen a magasságon azonban csak vészforgalom biztosítható, menetrend szerinti repülés nem. A gépek ilyenkor rengeteget fogyasztanak, lassabban haladhatnak, és jóval több káros anyagot bocsátanak ki.
Az Air France szerint a Párizs–Toulouse vonalon végzett próbarepülés gond nélkül lezajlott, ezért a toulouse-i repülőteret megnyitják, egyelőre hétfő délután háromig. A vasárnap délutánig még lezárt bordeaux-i és marseille-i légikikötők is nyitva lesznek hétfő délután háromig. A tesztrepülés azonban jól mutatja: a szakemberek nem teljesen biztosak abban, meddig áll fenn a hamu jelentette veszély. Jól is teszik, mert a finn légierő még a légtérzár előtt gyakorlatozni küldte F–18-as vadászrepülőit, amelyekben komoly károk keletkeztek.
A tilalom már az egész gazdaságra veszélyes. Európa a légi utazásra „rendezkedett be”, egy hosszabb leállás pedig már az egyes nemzetek gazdaságában is komoly kárt tehet. – Az Európai Bizottság felméri a vulkánkitörés európai gazdaságra gyakorolt hatásait – mondta José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Minderre a közlekedési biztos kapott megbízást. Mivel egyes szakemberek szerint a légi forgalom kényszerpihenője hosszabbra is nyúlhat, a közgazdászok máris azzal riogatnak, hogy mindez hatással lehet a kontinens idei gazdasági növekedésére is: a szállítási és idegenforgalmi ágazat hoszszabb távú bénultsága akár semmissé is teheti az 1-1,5 százalékra várt EU-s növekedést. Pontosabb prognózisokkal persze csak akkor állhatnak elő, ha már ismerik az izlandi vulkán „szándékait”.
Ma is tény azonban: a globális gazdaság 5 százalékát adja az idegenforgalom, amelynek egyharmadát az európai turizmus képviseli. A jelenlegi nehézségek heti 5–10 milliárd dolláros kárt okozhatnak csak az európai idegenforgalomban, a kapcsolódó károkat pedig még senki nem becsülte meg. A globális szállítás 40 százaléka bonyolódik légi úton, és a leállások a kereskedelmi kapcsolatok jelentős sérüléséhez vezethetnek. A kerozinszükséglet csökkenése pedig az olajárakra is hatással lehet.
