A cáfolatok után gyakran az eredeti állítás még makacsabbul tartja magát. Robert Gibbs fehér házi szóvivő egy felröppent hír nyomán gyorsan közölte: Barack Obama amerikai elnök külügyminiszterként akarja megtartani Hillary Clintont. A hír arról szólt, hogy Clinton a legfelsőbb bíróság tagjaként folytathatná karrierjét.

Utoljára a 80-as években, GeorgeSchultz esetében fordult elő, hogy bárki néhány évnél hoszszabb ideig töltse be az amerikai diplomáciának az emberi teherbíró képességet is alaposan próbára tevő vezető posztját. A kérdés tehát az: mi lesz hosszú távon a töretlenül ambiciózus Clintonnal, akinek nevét egyébként egy befolyásos republikánus szenátor dobta be a nyilvánosságba? Clinton már olyan nyilatkozatot is tett, amellyel kizárja 2012-es indulását a Fehér Házért – igaz, a szokásoknak megfelelően a Demokrata Párt aligha tartana rá igényt, hogy hivatalban lévő elnök ellen induljon. A 2016-os elnökválasztáson pedig már 70 éves lenne.

Clintonnak ugyan nincs bírói gyakorlata, ám ez nem is alapkövetelmény. Viszont jogi végzettséggel és praxissal rendelkezik, egykor Amerika száz legbefolyásosabb ügyvédje között tartották számon. Komoly előnye lenne a kongresszus alapos ismerete – csaknem egy évtizeden át volt New York állam szenátora –, a legfelsőbb bírói tevékenységnek pedig nem kis része alkotmányos normakontroll.

Éppen a csaknem 35 éves legfőbb bíráskodás után, 90 évesen visszavonulót fújó John Paul Stevens esete mutatja: az élethoszsziglani poszt örökre „bebetonozhatja” az amerikai közéletbe betöltőjét. Obamának egy korábbi visszavonulás után most másodszor lesz alkalma, hogy jelöltet nevezzen meg. A spanyol ajkú Sonia Sotomayor tavalyi kinevezése mérföldkő volt az amerikai jogtörténetben.

A nők ezzel 2:7-es arányra „szépítettek” Amerika vezető talárosai között, és Clintoné mellett most is több nő neve is felmerült. Köztük van Elena Kagan, a legfőbb államügyész-helyettes, az amerikai igazságügyi tárca negyedik embere és Jennifer Granholm, Michigan demokrata párti kormányzónője is.

Akárkit is válasszon Obama, döntése rövid távon aligha változtatja meg a bíróság kényes ideológiai egyensúlyát: a liberális Stevens helyére sem várható konzervatív jelölés, azaz maradhat továbbra is egy „centrista” bíró a mérleg nyelve. Idővel viszont előfordulhat, hogy valaki nem egykori jelölője oldalának dolgozik: Stevens, valamint a lemondásával Sotomayor előtt utat nyitó, szintén liberális David Souter is konzervatív elnöknek (Gerald Fordnak, illetve idősebb George Bushnak) köszönhette a székét.

Giorgio Armaniból is olasz szenátor lehet

Élethosszig tartó szenátori hely jár Olaszországban az egykori köztársasági elnököknek. Az elsősorban tekintélyt sugárzó örökös szenátori szék a római felsőházban azokat is megilleti, akiket erre az államfő társadalmi, tudományos vagy művészeti téren szerzett kiemelkedő érdemeik miatt kinevez. Az életre szóló szenátori helyek száma éppen ezért változó: 1992-ben voltak a legtöbben, tizenegyen.

Jelenleg három volt államfő (Francesco Cossiga, Oscar Luigi Scalfaro és Carlo Azeglio Ciampi) és négy olasz híresség élvezi az elismerést. Az autó-karosszériáiról ismert vállalkozó, Sergio Pininfarina, az 1946-os nemzetgyűlés egyik atyja, Emilio Colombo, a 100 éves, Nobel-díjas biológus, Rita Levi Montalcini és a hétszeres kormányfő Giulio Andreotti kapott kinevezést. Az örökös szenátorok a római parlament felsőházának teljes jogú szavazói, így amikor egy jelentős döntés pár vokson múlik, az ő igenjük vagy a nemjük is számít. Nem véletlen, hogy funk cióik korlátozása már többször napirendre került. Az örökös szenátorok havi bruttó 15 ezer euró feletti fizetést, szolgálati gépkocsit és személyi titkárt kapnak. Legutóbb a karmester Claudio Abbado és a divattervező Giorgio Armani neve szerepelt a kinevezésre esélyesek között. (Sárközy Júlia, Róma)