Megmenthették volna Benazir Bhuttót
A vizsgálóbizottság szerint a pakisztáni rendőrség „szándékosan” nem vizsgálta ki hatékonyan a merénylet hátterét, és a nyomozást „jelentősen hátráltatták” a hírszerzési ügynökségek, illetve egyéb kormányzati hivatalok.
Bhutto életét 2007. december 27-én egy öngyilkos merénylő oltotta ki Ravalpindi városában, választási kampányának egyik nagygyűlése után, két hónappal azután, hogy ellenzéki vezetőként hazatért száműzetéséből. Az előző pakisztáni kormány és a brit rendőrség által lefolytatott vizsgálat egy az al-Kaidához kötődő szélsőségest vádolt meg a gyilkossággal. Bhutto környezete azonban nyíltan arra célozgatott, hogy Musarrafnak és szövetségeseinek közük volt a merénylethez.
A bizottság, amelynek élén a chilei ENSZ-nagykövet áll, nem nevezett meg konkrét gyanúsítottakat. Sürgette ugyanakkor a pakisztáni hatóságokat, hogy folytassanak le „komoly és hiteles” vizsgálatot annak felderítésére, hogy ki volt a merénylet értelmi szerzője. „Bár Benazir Bhutto egy 15 és fél éves öngyilkos merénylő támadásában halt meg, senki nem hiszi, hogy ez a fiú egyedül cselekedett” – állt a jelentésben.
Eközben hazugságok halmazának minősítette a jelentést pénteken Rasid Kuresi, Musarraf egykori munkatársa. Kuresi szerint a dokumentum tévesen állítja, hogy a pakisztáni biztonsági erők nem törekedtek Bhuttomeggyilkolásánakmegakadályozására. Közölte: Bhutto maga kereste a bajt, különösen azután, hogy az ország nagyhatalmú titkosszolgálata figyelmeztette, a támadás veszélye miatt ne vegyen részt a nagygyűlésen. – Pártja külön biztonsági intézkedéseket tett, de azoknak nem volt irányítója, nem megfelelően és gyengén hajtották végre – mondta Kuresi.
Iszlámábád azt kérte a vizsgálóbizottságtól, hogy próbáljon meg meghallgatni két –meg nem nevezett – államfőt, akik állítólag halála előtt figyelmeztették a meggyilkolt politikust, hogy „komoly veszélyek fenyegetik az életét”.