A teljes magyar légtérzárról a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatósága értesítette a nemzetközi légi forgalom résztvevőit. A 24 óráig tartó légtérzár elrendelését az tette szükségessé, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) jelzése alapján az izlandi vulkánkitöréssel a légkörbe került nagy mennyiségű hamu rövidesen eléri Magyarországot, és ez veszélyezteti a repülés biztonságát. A Ferihegyi repülőtérről 19 órát megelőzően sem indult el egy sor járat, mert a nyugatés észak-európai repülőterek döntő többsége zárva volt pénteken. Bozó János, az Országos Meteorológiai Szolgálat repülésmeteorológusa lapunknak tegnap kora délután azt nyilatkozta, hogy már éjfél előtt, akár este tíz óra tájban elérheti Magyarország északi részét a hamufelhő.

Izland felett általában nyugatról keletre fúj a szél, így a hamufelhőt Európa fölé sodorta. A felhőből a nehezebb alkotóelemek már Izland környékén kihullottak, Európa fölé az apróbbak jutottak. Ezek egy része akár hónapokig a levegőben maradhat - mondta Bozó János munkatársunknak, Ötvös Zoltánnak. A felhő Magyarország felett 10,5 kilométer magasságig terjedhet fel, várhatóan 6-7 kilométeres magasságban lesz a legsűrűbb. A meteorológus szerint vasárnapra változik az áramlás iránya, a hamufelhő még aznap, de legkésőbb hétfőn elhagyja az országot.

Bozó János szerint fizikai okai van annak, hogy a felhő ilyen nagy magasságokba is eljut. Eleve 1660 méter magasról veti ki magából a vulkán a hamufelhőt, ami a kibocsátási sebesség miatt magasra jut. Öthatezer méteres magasságban éri el a legnagyobb koncentrációt a hamufelhő. Intenzívebb kitörés esetén ennél is magasabbra juthat - a huszadik század legnagyobb kitörését produkáló Pinatubo vulkán kitörési felhője negyven kilométeres magasságba jutott.

Az izlandi Eyjafjallajökull gleccser alatt szunnyadó vulkán legutóbb 1821-23 között volt aktív. „A mostani kitörés viszonylag csekélynek tekinthető a korábban leírt kitörésekhez képest” - közölte a BBC-vel Colin Macpherson, az angliai Durhami Egyetem geológusa. A szintén izlandi Laki vulkán 1783-84-es kitörése során mintegy 120 millió tonnányi kén-dioxid, azaz a 2006-ban mért európai ipari kibocsátás háromszorosa került a levegőbe, s a gázfelhő később több tízezer szigetlakó halálát okozta.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azt tanácsolta a légúti betegségben szenvedőknek, maradjanak fedett helyen, ha az izlandi vulkáni hamu elkezd aláhullani. David Epstein, a WHO szóvivője az AP hírügynökségnek elmondta, egyelőre nincsenek pontos információk arról, mennyire veszélyes az egészségre az Izlandról terjedő hamufelhő. „De ha a mikroszkopikus méretű hamuszemcsék elkezdenek leülepedni, belélegezve a tüdőbe kerülhetnek és légzési panaszokat okozhatnak” -mondta.

Magyarországon nem jelent veszélyt az emberi szervezetre a felhő, mivel a hamu a magasabb légrétegekben van, s várhatóan ott is marad - mondta el Páldy Anna, az Országos Környezetegészségügyi Intézet igazgatóhelyettes főorvosa az MTI-nek. Kifejtette, hogy az országunk feletti rétegekben a hamu már csak apróbb szemcsékben, úgynevezett aeroszol jellegű halmazállapotban jelenik meg, így közvetlen egészségkárosító hatással nem kell számolni.

Ferihegyen az utolsó utasok csüggedten vártak