Bakijevet bíróság elé akarják állítani
Bakijev túllépett mentességének határain azzal, hogy vérontást okozott, és most bíróság elé kell állnia – mondta Róza Otunbajeva, miután Biskekben tárgyalt Robert Blake közép- és dél-ázsiai ügyekkel megbízott amerikai külügyi államtitkárhelyettessel. Utóbbi derűlátóan nyilatkozott a helyzet stabilizálását célzó kirgiz kormányintézkedésekről, és kijelentette, hogy országa kész segítséget nyújtani a kirgiz hatóságoknak. Otunbajeva a megbeszélés után azt mondta az újságíróknak, hogy nem került szóba a Biskek közelében lévő Manasz légi támaszpont, amelynek igen fontos szerepe van az amerikai csapatok afganisztáni tevékenységében. Az átmeneti kormány mindenesetre korábban már biztosította az amerikaiakat, hogy továbbra is használhatják a bázist. Blake az első magas rangú amerikai vezető, aki Biskekbe látogat Bakijev elnök hatalmának múlt heti megdöntése óta – írja az MTI.
A kirgiz hatóságok elfogatóparancsot adtak ki Bakijev testvérei, köztük Dzsanibek Bakijev ellen, aki az elnöki gárda vezetője volt. Azzal vádolják, hogy ő adott parancsot a rendfenntartó erőknek a tüntetőkkel szembeni lőfegyverhasználatra. Otunbajeva asszony ugyanakkor nem zárta ki a tárgyalásokat a megbuktatott elnökkel. Elmondta azt is, hogy az átmeneti kormány egyik tagja, Azimbek Beknazarov szerdán az ország déli részére utazott, hogy találkozzék a helyi lakosság képviselőivel és esetleg Bakijevvel is.
Eközben kirgiz kormányküldöttség utazott Moszkvába, ahol Igor Szecsin első miniszterelnök-helyettessel tárgyalt a Kirgizisztánnak nyújtandó humanitárius segélyről. Szecsin az Almazbek Atambajev miniszterelnök-helyettessel folytatott megbeszélés után elmondta, hogy az orosz kormány több javaslatot is kidolgozott, s szerepel közöttük üzemanyag-szállítás is Kirgizisztánnak.
A delegáció, amely a múlt heti biskeki zavargások nyomán megalakult kirgiz ideiglenes kormányt képviseli, orosz meghívásra érkezett Moszkvába. A kirgizek már számíthatnak ötvenmillió dollárnyi orosz pénzbeli támogatásra, miután az ideiglenes kormány a moszkvai vezetéshez fordult azzal: kiürült az államkassza. Otunbajeva és politikai barátai a Bakijev családot vádolják a a pénz elsíbolásával. Ez természetesen bonyolítja a tárgyalásokat a Dzsálálábádba menekült politikussal. Az ideiglenesek szívesebben adnának amnesztiát a volt elnöknek, de családtagjaira ez nem vonatkozhat – mondják most. A tüntetések idején történt vérengzésért Bakijev testvérét, az elnöki gárda főnökét teszik felelőssé. Állítólag ő adott tűzparancsot. Az elnök Makszim nevű fi a viszont az államkassza kiüríté sében jeleskedett, ő felelős állítólag, hogy eltűnt a pénz, amit az amerikaiak a manaszi támaszponton felhasznált üzemanyagért fizettek.
A kirgiz utakra már visszatértek a normális viszonyok: a közlekedési rendőrök buzgón radaroznak, aztán még buzgóbban gyömöszölik zsebükbe a nekik járó baksist. A kiégett elnöki palotánál azonban még senki sem mer egyenruhában megjelenni: a kerítésen belül fegyvertelen civil ruhás férfiak ülnek a lezárt bejáratoknál, kívül meg még mindig egész nap több száz fős tömeg ácsorog – írta a Népszabadságnak Nemes Gábor, az MR1 Kossuth Rádió Biskekben tartózkodó tudósítója. Virágot tesznek le azokra a helyekre, ahol az április 7-i ostrom résztvevőit a halálos lövések érték. Néha lekuporodnak imádkozni. Nyugodtak, csendesek, leginkább megrendültek, de ha újságírót látnak, felszakad belőlük a düh és az elkeseredés. Elsősorban Bakijevet, a tűzparancsot átkozzák, és egy emberként állítják: a kirgizek soha sem bocsátják meg az elűzött elnöknek a 84 halottat. Meg az elképesztő korrupciót.
– Ez az elnök csak a családjának, a fiának, feleségének és ki tudja, még hány rokonának gyűjtötte a pénzt. A nép meg az áremeléseket kapta – mondja egy kopott ruhás ötvenes tanárnő, aki – csakúgy, mint legtöbb társa –3000 szomot, mintegy hetven dollárt keres. Hősöknek tartja a palota ostromlóit. Szerinte ezeknek semmi közük nem volt a városközpont üzleteit végigrabló suhancokhoz. A fosztogatók nem is kirgizek voltak – véli az aszszony –, a kirgizek itt a téren harcoltak országukért – győzködi hallgatóságát és alighanem egy kicsit saját magát is. Egy másik gyászoló, miután elhelyezte virágát a kerítésnél, az egész vezető elit leváltását javasolja:
– Szerintem most már jöjjenek a fiatalok. Becsületes, jól képzett emberek. Hiszen sok ilyen kirgiz van, külföldön is milyen jól megállják a helyüket – mondja. De aztán kiderül, hogy igazából maga sem bízik saját ötletének sikerében. A reményt nem adja fel: az utóbbi húsz évben csak vegetáltunk, itt az ideje, hogy mi is úgy éljünk, mint a szerencsésebb országok. És Oroszország biztosan megsegít minket.
