Megdolgozik tavalyi, „megelőlegezett” Nobel­ békedíjáért az amerikai elnök. Barack Obama 47 ország közös nevezőjét keresve erősítette a nemzetközi közösség elkötelezettségét a nukleáris biztonságra. A kedden záruló washingtoni csúcsértekezleten Obama úgy foglalt állást: noha csökkent annak esélye, hogy egyes államok atomfegyverrel indítanának háborút, a „történelem kegyetlen iróniájaként” a nukleáris támadás kockázata mégis nőtt. Ennek oka, hogy terroristák fokozottabban törekednek arra, hogy ilyen fegyverhez jussanak. – Katasztrófa lenne a világnak, ha az al­Kaida szert tenne rá – fogalmazott az elnök.

Obama eközben a csúcs margóján, főleg a Hu Jintao kínai államfővel való különtalálkozóján, az Iránnal szembeni újabb ENSZ­ szankciók elfogadásán is dolgozott.

Mint Steven Chu amerikai energiaügyi miniszter, Nobeldíjas fizikus mondta, az atombomba előállításának legnehezebb része a megfelelő összetevőkhöz való hozzáférés. A keddi The Washington Post szakértőkre hivatkozva azt írja, hogy a világszerte fellelhető készletekből több mint 120 ezer nukleáris fegyver hozható létre. (Összehasonlításul: a START-I minap aláírt amerikai–orosz fegyverzetkorlátozási utódszerződés, Obama eddigi legnagyobb világpolitikai eredményének tétje, pár ezer robbanófej volt.)

A mostani csúcstalálkozó –amelyet májusban az atomsorompó-egyezmény megerősítése követ az ENSZ égisze alatt – az egyes országok vállalásait volt hivatott kifejezni a nukleáris biztonság megerősítésére. Egy felmérés szerint ugyanakkor az amerikaiak 56:40 arányban szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy egy ilyen fórum jobb ellenőrzéshez vezethet-e. Szakértők szerint a pakisztáni atombomba a legkevésbé jól védett a terroristák elől, de ezt Juszuf Raza Gilani miniszterelnök itt visszautasította. A dél- ázsiai ország a négy, nem deklarált nukleáris hatalom egyike.

Viktor Janukovics ukrán elnök hétfőn, Obamával folytatott megbeszélése után, bejelentette: országa 2012-ig lemond az erősen dúsított uránkészletről, és polgári célú atomprogramjának részeként gyengébb dúsításúval dolgozik tovább. Az erősen dúsított urán, amelyből az egykori szovjet tagköztársaság mintegy mázsányi készlettel rendelkezik, fegyverszintű képességet jelent, illetve alkalmas ilyen létrehozására. Huszonöt kilogrammból már elvileg nyersbombát lehet készíteni. A világ évente négy tonna ilyen anyagot termel. Globálisan tárolnak több mint 250 tonna elkülönített plutóniumot is, amiből több tízezer nukleáris fegyver állítható elő. Atomhatalomnak nem számító ország, Japán is termeli. Ukrajnához hasonló bejelentést tett Chile is, Kanada pedig használt nukleáris fűtőanyagától szabadul meg.

Kína nem ígéri valutájának gyors felértékelését, és Irán ügyében továbbra is a párbeszéd mellett áll ki – írják a Barack Obama amerikai elnök és Hu Jintao kínai államelnök washingtoni találkozójáról a kínai sajtóbeszámolók. Árnyalja az Iránnal kapcsolatos kínai álláspontot az a keddi külügyi szóvivői bejelentés, miszerint a tárgyalásos megoldás keresése mellett Kína támogatja a „kettős stratégiát”, vagyis a diplomácia kombinációját a nemzetközi szankciók lehetőségével. Leszögezte, Peking nem szeretné, ha Teherán atomfegyver birtokába jutna. (MTI)

Barack Obama és Hu Jintao közelednek egymás felé a washingtoni csúcson