Westerwelle azt szeretné, ha a múlt héten aláírt orosz–amerikai leszerelési szerződés részeként elsőként a németországi atomtölteteket vonnák ki a forgalomból, elvégre ezekre ma már semmi szükség. Ám Washington korainak tartja a dolgot. George Robertson korábbi NATO-főtitkár ki is osztotta a németeket: micsoda dolog azt kérni, hogy Berlin továbbra is az amerikai ak nukleáris védernyője alatt maradhasson, majd az atomfegyvereket másra bízni?

– írja a Spiegel Online. Westerwelle mögé viszont váratlanul felsorakozott egy sor nyugat-európai politikus Hollandiától Norvégiáig. Becslések szerint 150–250 amerikai atomfegyver van még Euró pában, Obama új leszerelési stratégiája pedig jó alkalom arra, hogy eldöntsék: mi legyen a sorsuk? Az atomfegyverek megtartása mellett kardoskodók azzal érvelnek, hogy a kelet-európai államok számára fontos a nukleáris elrettentés fenntartása: a kérdés szerepelni fog az április végére Tallinnba összehívott NATO­külügyminiszteri értekezleten is. A saját jogon atomfegyverrel bíró Nagy-Britannia és Franciaország ugyanakkor nem tervezi, hogy megszabadulna a „hidegháború relikviáitól”. Nicolas Sarkozy kijelentette, nem hajlandó hazája biztonságát kockára tenni. Franciaországnak becslések szerint 300, Nagy-Britanniának 160 nukleáris robbanófeje van. A hidegháború végén mindkét ország csökkentette atomarzenálját, de a teljes leszerelést korainak tartják. Igaz, ők is karcsúsítanák: London már csak három atom­tengeralattjárót tart üzemben a korábbi négy helyett, de elutasította Párizs ajánlkozását, hogy a tengereket a jövőben védjék együtt.