„Költőt vagy más tapasztalt egyént” keres az EU Alapjogi Ügynöksége, hogy „költői művet alkosson” az Alapjogi Charta cikkelyei alapján. Ehhez körülbelül nyolcvanperces előadást is társítani kell, zenével, tánccal és „multimédiaelemekkel”.

Lássuk be: embert próbáló feladat. De az unió bécsi székhelyű intézménye rájött, hogy még ennél is nehezebb (lenne) elmagyarázni a nagyközönségnek, mit tartalmaz a száraz jogi nyelven megírt charta. Az ügynökség sajtóosztályán azt mondták a Népszabadságnak, hogy a cél közérthetővé tenni és életre kelteni az európai polgárok – emberi, politikai és szociális – jogait felsoroló dokumentumot.

A premier Brüsszelben lesz, az Alapvető Jogok Konferenciáján, december 7-én. A pályázati kiírás olyan „csoportos előadást” vizionál, amely az EU sokszínűségét tükrözi – és mindjárt azt is tisztázzák, hogy a szerző a szellemi tulajdonjogot köteles átadni az EU-ügynökségnek. A határidő nemrég lejárt, de a sajtóosztály a beérkezett pályaművek számáról nem akart felvilágosítást adni; eredmény az elkövetkező hetekben várható.

Remekül tükrözi a sokszínűséget a beadandó mű nyelvéről kialakult vita. A szervezet honlapján olvasható felhívás még angolul megírt költeményt kér (ezen sokan fennakadtak), ám az ügynökségnél már jóval engedékenyebben nyilatkoztak. Mint magyarázták, a művészi kompozíciót eredeti nyelven – az EU valamelyik hivatalos nyelvén – is elő lehet adni, a műfordítást pedig ezzel egy időben nagy képernyőkön vetítik majd ki angolul, franciául, németül és hollandul.

Annyira belelendült az átlagemberek tájékoztatásába az Alapjogi Ügynökség, hogy Bécsben most éppen gyermekpályázat kiírásán töprengenek. Bár részleteket nem voltak hajlandók elárulni (szemmel láthatóan a tájékoztatásnak is megvannak a határai), az alapötlet világos: a legkisebbek nyelvén is célszerű megfogalmazni, milyen jogokkal bír egy EU-állampolgár. Innen már csak egy ugrás az alapjogi mesekönyv.

Szeretnék életre kelteni a száraz jogi szöveget