Ez lesz – illetve lehetett volna –huszonnégy év óta az első esélye Afrika legnagyobb országának, hogy szabadon válassza meg vezetőit. Szudán lakossága elnököt, parlamentet és helyi kormányzókat is választ vasárnap. (A dél-szudáni lázadók és a kormány között 2005-ben létrejött békemegállapodás írja elő, hogy választást kell tartani. A 21 évig tartó polgárháború másfél millió áldozatot követelt, ami ötszöröse a darfuri áldozatok számának.)

Emberjogi szervezetek azonban arra figyelmeztetnek, hogy a több mint húsz éve uralkodó, egykor puccsal hatalomra jutott Omar el-Besir megpróbálja elcsalni a választást. A Human Rights Watch jogvédő szervezet és az International Crisis Group elemzői szerint az elnök és pártja megakadályozta, hogy a darfuri menekülttáborokban élő (nagyrészt kormányellenes) milliók regisztrálják magukat a szavazáshoz. A választókörzeteket pedig úgy rajzolták át, hogy az az elnök pártjának kedvezzen. Az ellenzéki médiát elnyomják, és nem lehet szabadon választási gyűléseket tartani. (El-Besir ellen a hágai Nemzetközi Bíróság [ICC] egy éve letartóztatási parancsot adott ki, mert azzal vádolják, hogy emberiség elleni és háborús bűnöket követett el Darfurban.)

Valódi kihívója sincs az elnöknek. Az egyetlen esélyes, YasirArman,aSzudániNépiFelszabadítási Mozgalom (SPLM) jelöltje az állítólagos választási csalások miatt visszalépett. Az egykor Dél-Szudán felszabadításáért harcoló párt (jelenleg el-Besir koalíciós partnere) bojkottálni fogja a szavazást az északi tartományok többségében. A bojkotthoz egyre több ellenzéki párt csatlakozik. Ez alááshatja el-Besir azon törekvését, hogy legalább látszólag szabad választáson legitimálja a hatalmát.

A békeszerződés értelmében jövő januárban pedig arról tartanak népszavazást Dél-Szudánban, hogy az egykori lázadó térség kiszakadjon-e az országból. A helyiek önállósodnának, el-Besir azonban nem szívesen válna meg a déli tartományoktól: ott van ugyanis az ország olajkészletének nagy része. Pontosabban a határon, és ez okozza jelenleg a legtöbb feszültséget Kartúm és Juba között. Az elmúlt öt évben a muzulmán észak, illetve a keresztény és animista vallású dél még a pontos határt sem tudta kijelölni. Az egyértelműen a déli oldalon kinyert – egyébként kínaiak által kitermelt –olajból származó bevételeket az északi és a déli közigazgatás fele-fele arányban osztja meg egymással, amit Kartúm elveszítene a kettéválással.

Ha az elszakadás mellett dönt, az újszülött állam Afrika legszegényebb és legfejletlenebb országa lesz. Dél-Szudán költségvetésének 98 százaléka származik az olajjövedelmekből. Az új ország lakossága 8–10 millió fő lenne. A nők kilenctizede nem tud írni-olvasni, a születéskor várató élettartam pedig csupán 42 év. A polgárháború az épületeket és az infrastruktúrát teljesen lerombolta. A leendő fővá rosban, Jubában nagyrészt csak földutakat találni, és a segélyszervezetek legfrissebb becs lései szerint négymillióan szorulnak élelmiszersegélyre a térségben.

Választási plakátok az elnökről