Prágáig értek egy Virginiában keltett botrány hullámai: az amerikai elnök a cseh fővárosból szólt elítélően arról, hogy egy kormányzó a rabszolgaság említése nélkül hirdette meg újra a konföderációs történelmi hónapot áprilisra. Barack Obama „elfogadhatatlan mulasztásnak” nevezte, hogy Bob McDonnell, a Washingtontól délre található állam első embere megfeledkezett erről, és hozzátette: „Nem hiszem, hogy meg lehetne érteni a konföderációt és a polgárháborút a rabszolgaság nélkül. Emlékeztető ez, hogy amikor ennyire fájdalommal és érzelemmel telített dolgokról beszélünk, akkor jó, ha végiggondoljuk: hogyan érint ez majd sokakat.”

Az ügy újra rávilágít: csakúgy, mint tavaly a Harvard bilincsbe vert afroamerikai professzorának esetében, Amerikában (is) pöccenésre indul a „kirekesztésvita”. Obama, aki a minap a „fekete, afroamerikai vagy néger” rubrikát jelölte be az éppen zajló népszámlálás kérdőívén, ugyanakkor részben nyitott kapukat döngetett már. A republikánusok üdvöskéjeként nemrég feltűnt, hivatalát pár hónapja elfoglaló McDonnell a rá nehezedő nyomás miatt már bocsánatkérésre és helyesbítésre kényszerült, és maga is „jelentős mulasztásnak” nevezte az eredeti proklamáció hiányosságát.

Pedig nem lehetett könynyű éppen Virginiában „megfeledkezni” a rabszolgaságról. Fővárosa, Richmond a konföderáció központja lett, miután 1861 áprilisában az állam elszakadt az Egyesült Államoktól. A polgárháború jó részét itt vívták. A Nemzeti Szövetség a Színesbőrűek Felemelkedéséért és más szervezetek évek óta harcolnak a rabszolgatartó dél, a konföderáció iránti nosztalgiával, a revizionista történelemszemlélettel szemben. Ez utóbbinak egy szélsőséges megnyilvánulása a Ku Klux Klan is. Virginia első fekete (ex)kormányzója egyenesen történelemhamisításról beszélt utóda lépése nyomán, egy déli veteránok leszármazottait tömörítő szervezet képviselője viszont úgy vélte: „a proklamáció remélhetőleg szög a politikai korrektség koporsójába”.