A leszármazottak természetben kérik vissza a palotát, a hozzá tartozó gyümölcsöst, parkokat, szántókat és gazdasági épületeket, amelyeket a román állam 1949-ben kobzott el a hercegnőtől. Ha a természetbeni visszaszolgáltatás valamilyen okból kifolyólag nem lenne lehetséges, az örökösök azt kérik a bíróságtól, hogy tízmillió eurós kártérítésre kötelezze Romániát.

Martha Bibescu gyönyörű és rendkívül művelt hölgy volt, aki tanulmányait Belgiumban és Franciaországban folytatta, édesapja, Ion N. Lahovary ugyanis sok éven át Románia párizsi nagykövete, később pedig külügyminiszter, illetve szenátusi elnök volt. A szépséges és irodalmi tehetséggel megáldott Martha 1905-ben ment férjhez a fejedelmi családból származó George Valentin Bibescuhoz, aki 1925-ben ajándékozta meg őt az utódok által most visszakövetelt Mogosoaia-palotával. Martha Bibescu renováltatta az épületet, parkosította a környéket, és mesés kertekkel vette körül a palotát. A Constantin Brancoveanu havasalföldi fejedelem által 1702-ben épített palotát az 1949-es államosítás után néhány évvel ismét renoválták. Később protokolláris célokat szolgált, ma pedig múzeum működik benne. A hercegnő jussát visszakérő testvérek hiteles dokumentumokkal bizonyítják örökösi minőségüket, és államosítási jegyzőkönyvvel azt, hogy 1949-ben Románia milyen ingatlanokat is kobzott el felmenőjüktől.

A Ghika testvéreknek nem lesz könnyű igazukat bizonyítani. A romániai restitúciós törvények ugyanis rendkívül szigorú előírásokat tartalmaznak, egyebek között azt is, hogy a viszszaigénylésre 2001–2003 között, megszabott jogvesztő határidőn belül lehetett sort keríteni. Ezt az örökösök nyilván elmulasztották megtenni, ezért fordulnak most közvetlenül a bírósághoz.

Talán szerencséjük lesz, hiszen mára egyértelműen kiderült: a román visszaszolgáltatási folyamatok borzasztóan lassúak, s így 1990 óta az elkobzott ingatlan javak mintegy 35 százalékát sikerült a volt tulajdonosoknak visszaszerezniük. A többiekre a törvények értelmében Bukarestnek kárpótlást kellene fizetnie, csakhogy a 2005-ben jogszabály által előírt tulajdonalap mindmáig nem vált működővé, így fi zetni sem tud, kárpótlási jegyeit pedig szemfüles csencselők szerzik meg bagóért. Ennek köszönhetően nagyon sok türelmét vesztett volt tulajdonos fordul a bíróságokhoz. Arra hivatkoznak, hogy a tulajdonjog a román polgári törvénykönyv szerint sem évül el soha, így adott ingatlan birtoklását bármikor vissza lehet állítani. Erre hivatkoznak most Martha Bibescu örökösei is.

Nem világos, hogy ha a palotát és a doméniumot visszaszerzik, állítanának majd ott valamilyen emléket az 1973-ban Párizsban elhunyt hercegnőnek, akit Marcel Proust és Paul Claudel is barátságával tüntetett ki, és akinek ma is rendkívül olvasmányos köteteit a francia és a belgiumi akadémia is díjazta.

A Bukarest melletti legendás palota, amelyben jelenleg múzeum működik