A talált pénzek korának hamarosan vége: New York városa augusztustól felszámolja azt a hároméves, kísérleti – és országosan is egyedülálló – programot, amelynek keretében ösztönzőként 14 millió dollárt fizettek ki eddig szegény – és, mint Dudley-ék esetében is –négyötödrészt csonka családoknak.

A „fordított díjszabás” most még ilyen: a rendszeres fogorvosi vizsgálat jutalma száz dollár, a gyerek rendszeres iskoláztatása havi 25–50 dollár, míg az emelt szintű középiskolai versenyvizsga letétele 600 dollárt hoz a konyhára. Ám, mint a The New York Times a minap megírta, a metropolist irányító Bloombergadminisztráció nem tervezi az egyébként 40 millió dollár magántámogatásból beindított program meghosszabbítását. Ennek fő oka: a jutalmazó rendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

A felső középiskolában az egyébként is jó előmenetelű gyerekek ugyan még kevesebbet lógtak, és javítottak a teszteredményeiken is, de minden más csoportban – így az általános és alsó középiskolások tömegeinél – nem jutottak ötről a hatra a diákok. A programból öszszesen 2400 család profitált, de a kiadások arányai sem éppen optimálisan alakultak. Az ösztönzőknél jóval többet, összesen 20 millió dollárt fordítottak működési és kutatási költségekre. Egy utolsó esélyt még ad magának New York: három évig még figyelemmel kísérik a kísérletbe bevont családok magatartását, és 2013-ban döntenek arról, hogy végleg lehúzzák-e a rolót.

A „fekete, afrikai amerikai vagy néger” választási lehetőséget jelölte meg az amerikai népszámlálási kérdőíven a Fehér Ház lakója. Barack Obama döntésének a kevert bőrszínűek hovatartozása és identitáskeresése szempontjából van elsősorban lehetősége. Mint ismert, az elnök apja kenyai ösztöndíjas egyetemista volt az Egyesült Államokban – tehát nem rabszolgák leszármazottja –, anyja pedig fehér amerikai. Obama a „fehér” kockába is jelölhetett volna, de beírhatta volna azt is: „egyéb” vagy „vegyes származású”. (Sz. L. L.)