Kőolajjal csábítja az oroszokat Chávez

2010-04-03

Caracasba érkezett Vlagyimir Putyin orosz kormányfő, hogy tovább bővítse az energetikai és védelmi együttműködést Hugo Chávez baloldali rendszerével. A tervek szerint 20 milliárd dolláros kőolaj-kitermelési beruházást írnak alá. Ennek keretében a venezuelai állami olajtársaság, a PDVSA, illetve a Rosznyeft, a Lukoil, a Gazprom és a Szurgutnyeftyegaz konzorciuma vegyes vállalatot alapít, amely – az orinocói nehézkőolaj-lelőhely egyik körzetében – napi 450 ezer hordónyi „fekete aranyat” termelne ki. A lelőhely kiaknázását már 2010 végén meg akarják kezdeni.

Chávez szerint az oroszokkal tervezett együttműködés kiterjed a békés célú atomenergia előállítására is, mert „fel kell készülni a kőolaj utáni korszakra”. Venezuela – amely a világ egyik legjelentősebb kőolajtartalékaival rendelkezik, s az USA ötödik fő exportálója – az utóbbi hónapokban súlyos áramszolgáltatási gondokkal birkózik, miután az ország energiaellátásának több mint felét adó vízi erőművénél a tározó szintje veszélyesen lecsökkent. (Takarékossági megfontolásokból Chávez a húsvéti nagyhétre munkaszünetet rendelt el.)

Venezuela 2005 óta négymilliárd dollárért vásárolt Szuhoj vadászgépeket, helikoptereket és több tízezer Kalasnyikovot Moszkvától. Chávez tavaly szeptemberi, már nyolcadik moszkvai vizitjén kétmilliárd dolláros hitelmegállapodás keretében rendelt harckocsikat és S–300-as légvédelmi rakétákat. Washington és Venezuela szomszédja, Kolumbia is kifogásolta a nagymérvű fegyverkezést. Izraelt is aggasztja, hogy Chávez esetleg továbbad rakétatechnológiát Iránnak, amellyel szoros kapcsolatokat ápol. A venezuelai elnök a fegyverkezést azzal indokolja, hogy a kőolajra éhes Egyesült Államok bármikor kísérletet tehet országa lerohanására. Egyébként Evo Morales bolíviai elnök is megérkezett Caracasba, hogy tárgyaljon Putyinnal. Bolívia is hitelre kíván fegyvereket vásárolni, illetve szó van arról, hogy 30 millió dollárért elnöki különgépet vegyen Oroszországtól.

Chávez és Putyin Caracasban

A kolumbiai elnök kapta a Nobel-békedíjat

Juan Manuel Santos kolumbiai elnök kapta a Nobel-békedíjat, aki kulcsszerepet játszott abban, hogy 52 év polgárháború után békét kötött egymással a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) és a kormány. Az oslói döntés óriási gesztus: a kolumbiaiak múlt vasárnap a megállapodást népszavazáson utasították el, aminek eredményeképp kiújulhatnak a harcok.

Rogán Antal egy klubba helikopterezte magát Trumppal és Berlusconival

Nem Rogán Antal az első politikus, aki helikopteres röpködése kapcsán keveredik botrányba. A forgószárnyas jármű jó mulatság, csak drága. Ez a két tulajdonsága teszi különösen alkalmassá a döntéshozók korrumpálására: szeretnek rajta utazni, csak a fizetésükből nem engedhetik meg maguknak. Alább összegyűjtöttünk néhányat az elmúlt években a politikusok helikopterhasználatából kirobbant ügyekből.