Elvesztette helyzeti előnyét Magyarország
A németek Magyarországról alkotott pozitív képe az utóbbi években sajnos megváltozott – mondta lapunknak Gereon Schuch, a berlini Német Külügyi Társaság (DGAP) hazánkkal foglalkozó kutatója. – Kezdődött azzal, hogy a kormány nyilvánvalóan tudatosan hazudott a polgároknak, majd folytatódott az ellenzéki tömegtüntetésekkel, amelyek erőszakos utcai megmozdulásokba csaptak át. Az ország politikai és társadalmi megosztottsága mellett tavaly ősszel már az államcsődközeli állapotról is cikkeztek a német lapok. De nem csak ezek aggasztják a német elemzőt: a feszült magyar–szlovák viszony, a radikális jobboldal előretörése és a cigány kisebbség elleni támadások is sokat rontottak a korábban viszonylag liberális, a reformok iránt nyitott Magyarország képén.
– Kívülről az az ember érzése, hogy a két politikai tábor közötti ellentétek lehetetlenné teszik az ország előtt álló feladatok megoldását: legyen az a gazdasági válság kezelése, a szociális reformok, a kétoldalú kapcsolatok, a szélsőségek elleni fellépés vagy a kisebbségek integrációja – vélte a német kutató. Majd rámutatott: olyan politikai kultúra alakult ki, amely a problémák megoldása helyett kizárólag az ellenféllel való szembeszállásra koncentrál.
– Elfelejtik, hogy egy parlamentáris demokráciában nemcsak kormányzati többségre, hanem az elitek felelősségére is szükség van, akik betartják az alkotmányosság szabályait, és még ha különféle programokkal is, de a közjóra törekszenek – emlékeztetett.
Gereon Schuch szerint Németországban feszülten figyelik majd, mi történik Magyarországon a választások után. –Most úgy tűnik, hogy az új kormány kényelmes parlamenti többséget és nagy társadalmi támogatást élvez majd. Ez azonban nemcsak esély, hanem felelősség is: feltétlenül szükséges, hogy az ország gazdasági konszolidációja folytatódjon, ám a gazdaság csupán egy aspektus. Remélhetőleg az új kormány nem fogja az összes energiáját az ellenféllel való leszámolásra fordítani, hiszen ezzel csak tovább mélyítené az árkokat – tette hozzá a német politológus.
Más irányból közelítette meg a kérdést Michael Shafir politológusprofesszor. – A nyolc éven át tartó szocialista kormányzat, legalábbis Magyarország külföldi megítélése tekintetében, a korábbi Orbánkabinet katasztrofális örökségének jelentős részét rendbe hozta – mondta kolozsvári tudósítónknak a kolozsvári Babes–Bolyai Tudmányegyetem Európai Tanulmányok Karának tanszékvezetője. Ám gyorsan hozzáfűzte: – Sajnos a szocialista kormányok teljes erőfeszítése hiábavalónak bizonyul, az elmúlt másfél esztendőben ugyanis ez a megítélés a szélsőséges és a rasszista megnyilvánulások miatt sokat romlott. Maguk a szocialisták is hozzájárultak ehhez, hiszen a korrupcióval, amit ők és a szabad demokraták támogattak, vagy amelyben közvetlenül részt vettek, a szélsőségek hitelét növelték.
Michael Shafir úgy látja, hogy „bár Gyurcsány Ferenc szándékai jók voltak, amikor elismerte, hogy a népnek hazudtak, ezzel akaratlanul is komoly okot adott arra, hogy az emberek az utcára vonuljanak”. – A mostani választások után a Fidesz ismét jelentős mértékben rendbe tett, kiigazított gazdaságot örököl, és annak hasznát kétségtelenül le is fogja aratni – mutatott rá a magyarországi történéseket figyelemmel követő kolozsvári politológusprofesszor.
– Magyarország fokozatosan veszítette el azt a helyzeti előnyét, amelyet a rendszerváltás utáni első években élvezett – elemezte a helyzetet lapunk pozsonyi tudósítójának kérdésére Miroslav Kusý. A neves szlovák politológus szerint ez a kedvezőtlen folyamat az elmúlt nyolc esztendőben csúcsosodott ki. – Pozsonyból úgy látom, hogy emiatt elsősorban a két nagy magyarországi politikai tömörülést terheli a felelősség. A Magyar Szocialista Pártot leginkább az ország még súlyosabb eladósodásához vezető, felelőtlen osztogatásért. A Fideszt pedig azért, hogy a kormány valamennyi reformtörekvéseit azonnal megtorpedózta, holott nemzeti konszenzus nélkül súlyos társadalmi gondokat nem lehet orvosolni. Erre például Németországban, de máshol is kellő időben rádöbbentek, és ennek megfelelően cselekedtek – hangsúlyozta.
Kusý így folytatta: – Két nagy csalódás is ért az eltelt években. Az egyiket a Fidesz politikai vargabetűi okozták. Egykori másként gondolkódóként, a Václav Havel vezette chartista mozgalom tagjaként, példaképünknek tekintettük a fiatal magyar forradalmárokat, akik azóta feladták liberális nézeteiket. Konzervatívok, újabban pedig populisták lettek, ráadásul egészen az elmúlt hetekig szemet hunytak a Jobbik egyre erősödő szélsőséges megnyilvánulásai felett. A másik csalódásom pedig az, hogy az elmúlt négy esztendőben mindkét országban a szocialisták kormányoztak, mégsem tudtak szót érteni egymással, sőt még tovább romlottak a szlovák–magyar politikai kapcsolatok. Meggyőződésem, hogy ha valóban Orbán Viktor lesz a következő budapesti kormányfő, akkor eddigi fogadkozásaihoz képest sokkal mérsékeltebb, a szomszédos nemzetek iránt empatikusabb politikai irányvonalat kell követnie. Odahaza pedig meg kell birkóznia a szélsőségesekkel, mert csak így őrizhető meg a közép-európai térség stabilitása. Ugyanez a feladat vár egyébként a leendő pozsonyi és prágai kabinetre is, mert a populizmus Szlovákiában és Csehországban is aggasztó méreteket öltött – nyilatkozta lapunknak a szlovák szakember.
