A tudósok szerint ugyanis eredeti formájában a fatva nem alkalmazható a mai globalizált világban, amelyben az ideál a különböző vallások és a polgári szabadságjogok tiszteletben tartása – írja francia források alapján az MTI.

Az állásfoglalást Ibn Tajmijja XIV. századi tudós alkotta meg, és Mardini Fatvának nevezték el a török város neve után. Az állásfoglalás átdolgozására mozlim tudósok a hét végén konferenciát rendeztek a délkelet-törökországi városban. Nyilatkozatukban leszögezik, hogy a középkori irat kizárja a durva erőszakot, valamint hogy idejétmúlt az a muzulmán felfogás, amely a világot az „iszlám házára” és a „hitetlenek házára” osztotta föl. Oszama bin Laden terroristavezér többször hivatkozott a Mardini Fatvára azokban a felhívásaiban, amelyekben a szaúdi monarchia megdöntésére vagy az Egyesült Államok elleni szent háborúra szólította fel a muzulmánokat.

A Mardinban a napokban összeült 15 tudós szerint az általuk vizsgált fatvát, amely lehetővé teszi a muzulmánoknak, hogy másokat hitetlennek nyilvánítsanak és háborút vívjanak ellenük, történelmi összefüggésében kell értelmezni. Az állásfoglalás a muzulmánok földjei elleni mongol (tatár) támadások idején született. A vallási, etnikai és nemzeti jogokat védő polgári államok korában azonban „ki kell jelenteni, hogy az egész világ olyan hely, amelyben tolerancia és az összes vallási közösség és felekezet közötti békés együttélés érvényesül” –szögezik el.

A Szahara államai megállapodtak abban, hogy összefognak az al-Kaida terrorhálózat növekvő fenyegetése ellen. Áprilisban a térség országainak vezérkari főnökei fognak tárgyalni a katonai és antiterrorista intézkedések összehangolásáról. Líbiában Kadhafi elnök bejelentette, hogy börtönbüntetésük letöltése után sem engedik szabadon az ország börtöneiben raboskodó háromszáz terroristát. Egyelőre nem világos, hogy Tripoli feladta-e a Líbiai Iszlám Harcosok Csoportjával (LIFG) való megbékélés politikáját. A LIFG bebörtönzött vezetői tavaly egy 400 oldalas műben tagadták meg az al-Kaida ideológiáját.