Európai tűz a román F–16-osokra
A Gripen vadászgépeket gyártó svéd Saab, valamint a Typhoon harci repülőket előállító brit–német–olasz–spanyol Eurofighter egyaránt azt követeli, hogy a vételi döntést a CSAT helyett a parlament hozza meg – mégpedig közbeszerzési eljárás lefolytatása után.
A román és brit sajtó egyaránt fenntartásokat fogalmazott meg a tervezett ügylettel szemben. Az sem világos, hogy a súlyos gazdasági-pénzügyi válsággal küszködő Románia hogyan engedhet meg magának ekkora volumenű beszerzést. A bukaresti kormányt a Nemzetközi Valutaalappal, a Világbankkal, továbbá az Európai Bizottsággal kötött 20 milliárd eurós készenlétihitelszerződése a költségvetési kiadások drasztikus csökkentésére kötelezi. Gabriel Oprea védelmi miniszter azzal érvelt a használt F–16-osok mellett, hogy teljesíteni kell a 2004-es NATO-belépéskor vállalt kötelezettségeket.
A kormány eközben azt hangsúlyozza, hogy a vásárlás természetes következménye a román–amerikai stratégiai partnerségnek, illetve az ország nehéz gazdasági helyzetének. A 25 éves harci gépeket – amelyek leszállítását 2013-ra tervezik – Románia ingyen kapná meg, ám korszerűsítésük mintegy 1,3 milliárd dollárba kerülne.
A Pentagon két évvel ezelőtt még úgy számolt, hogy a Romániának eladandó 48 darab F–16-os ára 4,5 milliárd dollárra rúg. Ebbe az összegbe beleszámították a gépek korszerűsítését, valamint a pilóták felkészítését. A román ellenzéki pártok szerint az egész ügylet átláthatatlan, s emiatt erősen korrupciógyanús.
Az viszont tény, hogy az amerikai hadsereg több éve használja a constantai légi támaszpontokat. Nemrégiben az Obama-adminisztráció bejelentette: Csehország és Lengyelország helyett Romániába telepíti a rakétapajzs európai elemeit. Mindez beleillik Basescu évek óta követett stratégiájába. Az elnök által Washington–London–Bukaresttengelynek nevezett irányvonalnak az F–16-osok vásárlása csupán egyik összetevője.
