Obama feltette az i-re a pontot
Ez a legátfogóbb fegyverzetkorlátozási megállapodás csaknem két évtizede. Hivatalba lépésem óta egyik legfontosabb nemzetbiztonsági célkitűzésem az volt: adjunk választ a fenyegetésre, amelyet az atomfegyverek jelentenek az amerikai népre –e szavakkal jelentette be pénteken, a Fehér Házban Barack Obama a megegyezés hírét, oldalán külügy- és védelmi miniszterével, valamint a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökével.
A bejelentésre közvetlenül Obama és Dmitrij Medvegyev orosz elnök telefonbeszélgetése után került sor. Ennek már csak szimbolikus jelentősége volt: Hillary Clintont és Robert Gatest ekkorra már a helyszínre hívták, a washingtoni külügy pedig eközben e-mailben küldte szét a megállapodás részleteit.
A siker pillanatában sem érdemes feledni: a felek elhúzódó, fordulatokban sem szűkölködő tárgyalások végén tették fel a pontot az i-re. A két vezető még tavaly júliusban, Moszkvában jelentette be a fegyverzetkorlátozás további kereteit, a decemberre hatályát vesztett START–I utódszerződését. Ez érett mostanra Obama első jelentős világpolitikai eredményévé, és az amerikai–orosz kapcsolatok kinyilvánított „újraindításának” első látványos bizonyítéka is egyben. A kölcsönös bizalom megerősítése kedvezően befolyásolhatja az Iránnal szembeni ENSZ-szankciókról folytatott, ugyancsak bőven elhúzódó tárgyalásokat is; itt Washington és Moszkva álláspontja még érdemben eltér.
Az új egyezményt április 8-án, Prágában írják alá – szinte napra pontosan egy évvel azután, hogy Obama (ugyancsak a cseh fővárosban) meghirdette az atomfegyvermentes világ eszméjét, amely azonban szerinte sem a közeljövőben válhat valóra. A mostani megállapodás – amelyet még a Capitoliumon és az orosz dumában is ratifikálni kell – azért volt sürgős az amerikaiaknak, mert néhány nappal a prágai ünnepség után globális nukleáris csúcsot tartanak Washingtonban, és Obama addigra kézzelfogható eredménnyel akart előrukkolni.
A START–I utódát tíz évre kötik, de öt évvel meghosszabbítható. Az 1991-es START–I-hez képest 74 százalékkal, a 2002-es moszkvai szerződéshez viszonyítva pedig 30 százalékkal, 1550-re mérséklik a felek a robbanófejek számát az amerikai külügy tájékoztatása szerint.
