'Mintha egymillió dollárért vennék talicskát'

Megváltoztatja Afrika jövőjét; bekerülünk végre a globális kereskedelem vérkeringésébe; forradalmasítja az oktatást, a kutatást és az egészségügyet – lelkesedtek politikusok és újságírók néhány napja, amikor elérte Kenya partjait a tenger alatti, széles sávú internetkábel. Éppen harmadszorra mondták el ugyanezt: az első optikai kábel (Seacom), amellyel végre Kelet-Afrika is csatlakozott a világot behálózó optikai kábelekhez, tavaly júliusban érte el Mombasa kikötőjét. (Nyugat-Afrikát 2002 óta köti össze a Portugáliából kiinduló SAT–3 vezeték a világgal.)

A forradalom azonban eddig elmaradt. Az internetezés költségei az átlagos felhasználók számára alig csökkentek, és a korábbi, csillagászati összegekért mért műholdas internethez képest a sebesség is alig nőtt. A BBC által tavaly szeptemberben, a második kábel lefektetésekor megkérdezett kenyaiak elmondták: otthoni felhasználásra az internet szinte megfizethetetlen. Mivel a vonalas telefonhálózat nem épült ki Afrikában, a legtöbben mobilinternetet használnak.

Ken Kashima, aki egy internetes kisvállalkozást vezet, a BBC tudósítójának elmondta: 1 gigabyte adatforgalomért 33 dollárt (körülbelül 6500 forintot) fizet. Ezzel videókat nézni vagy zenét hallgatni már nem tud. – Az ár-érték arány olyan, mintha egymillió dollárért vennék egy talicskát –mondta egy bevásárlóközpont padján ülve, éppen az ingyenes, vezeték nélküli internetet használva.

Szakértők szerint az internet afrikai elterjedésének legnagyobb gátja, hogy az internetszolgáltatás állami monopólium. A telefonhálózat fejletlensége és a lakosság szétszórtságamiatt pedig nagyon nehéz eljuttatni az internetet a felhasználókig. A monopóliumok megszüntetését követelte a múlt héten Nairobiban megrendezett konferencián az internetes címeket kiosztó és felügyelő amerikai ICANN vezérigazgatója is. – Hogyan lehetséges, hogy a világ legszegényebb embereinek kell a legtöbbet fizetniük az internetért? Ez hihetetlen módon fékezi a fejlődést – mondta Rod Beckstrom.

A világ netezőinek alig több mint hat százaléka él Afrikában, miközben ott él a világ lakosságának 15 százaléka. A mobiltelefonok elterjedése hatalmas változásokat hozott az afrikaiak mindennapi életébe. Ma már 400 millió mobil van az egymilliárdos kontinensen. Afrika pillanatok alatt a saját képére formálta az első kommunikációs eszközt, amelyhez hozzáfért: az emberek például mobiltelefonjukkal utalnak pénzt szeretteiknek, azon követik a piacon a termények árát és a vetést fenyegető kártevőket is.

A megfizethető széles sávú internet a szakértők szerint újabb hasonló ugrást hozhatna Afrika életébe. A globális pénzügyi világba az afrikai bankok csak nehezen kapcsolódnak be: tavaly nyáron hét napra elszakadt a SAT–3, elvágva a fél kontinens az internettől, és ez súlyos károkat okozott a nigériai bankoknak.

A US Geology Survey (Amerikai Földrajzi Intézet) 2008 januárjától ingyenesen elérhetővé tette egy megfigyelő műholdjának felvételeit. Az afrikai kutatók ezzel sok más mellett a sivatagosodás és az urbanizáció folyamatait is tanulmányozhatnák – ha nem telne egy napba egyegy kép letöltése. Dél-Afrikában pedig milliók érezték úgy, hogy a várva várt focivébé szervezői cserben hagyták őket. Jegyeket csak online lehetett vásárolni, bankkártyával, ez pedig megoldhatatlan akadályt jelentett a mobiltelefonnal bankoló, megbízhatatlan és drága internettel rendelkező helyieknek.

Van, aki szerint kockázatos, hogy Afrika végre rácsatlakozott a világhálóra. A Foreign Policy amerikai magazin elemzője szerint a fekete kontinens számítógépeinek négyötöde nincs jól karbantartva, és máris vírusokkal fertőzött. Franz-Stefan Gady szerint hackerek gépek millióit vagy tízmillióit „téríthetik el” Afrikában, és egy innen indított támadással akár az egész világgazdaságot romba dönthetik.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.