Ám az időpont még nem hivatalos. Ráadásul a tavaly decemberben lejárt START–I-et felváltó szerződés aláírása után is kérdéses az életbelépés dátuma, hiszen ahhoz mindkét törvényhozásnak ratifikálnia kell a megállapodást, amelyet elnöki ellenjegyzés követ. Számos kérdésben továbbra sincs megállapodás, így az ünnepélyes aláírás után még folytatja a munkát egy közös katonai-politikai bizottság, a nézeteltérések tisztázására.

– A politikai jelentőségű szerződés Oroszországnak azért fontos, mert ebben jogilag is egyenlő partnernek, ha úgy tetszik: konkurens félnek ismeri őt el az USA, amelynek más országgal hasonló megállapodása nincs – mondta lapunknak Viktor Litovkin. A Nyezaviszimoje Vojennoje Obozrenyije katonai kiadvány felelős szerkesztője szerint katonailag is fontos garancia Moszkvának a szerződés, amely jogilag továbbra is biztosítja az erőegyensúlyt az atomtöltetek és a hordozórakéták terén.

– Oroszországban a csökkentés most „természetes úton” zajlik, a rakéták elöregedésével, míg az Egyesült Államok könynyebben fenn tudná tartani a jelenlegi állományát. Erre azonban Washingtonnak sincs szüksége, ezért jön jól számára is a szerződés, amely anyagilag tehermentesíti az amerikai felet, politikailag pedig erősítheti a bizalmat Moszkva és Washington között – vélte Litovkin. Bár a szerződés aláírása hónapok óta húzódik, a megfigyelő szerint ez nem jelentős. – Egy év tárgyalási idő nem sok, a START–I-ről három évig, a START–II-ről négy évig tárgyaltak, és ez utóbbi végül életbe sem lépett.

Igaz, Litovkin az orosz megfigyelők többségével együtt jogosnak érzi az orosz követelést, hogy a szerződés érintse a védelmi rakéták korlátozását is. – Az amerikai védelmi rakétákkal kapcsolatos kelet-közép-európai telepítési tervek megakadályozhatják ugyanis az orosz támadófegyverek csökkentését – magyarázta a szakember. Litovkin szerint a szerződés aláírása elsősorban az atomfegyverek terjedésének megakadályozásáról szóló, április– májusi nemzetközi konferencia miatt fontos. – Ha nincs megállapodás, akkor Irán vagy Észak-Korea joggal vetheti fel: milyen alapon akadályozza meg a két legnagyobb atomhatalom az ő atomprogramjukat, miközben egymás között sem tudnak megállapodni saját atomfegyvereik további korlátozásáról?

Jelképes értékű helyszín lesz Prága

A cseh internetes portálok már a hivatalos moszkvai és washingtoni bejelentés előtt hírül adták, hogy április 8-án, Prágában írja alá Barack Obama amerikai és Dmitrij Medvegyev orosz elnök a stratégiai támadó fegyverek csökkentéséről rendelkező START-szerződést.

Úgy tudják, hogy mindkét államfő előző nap este érkezik a cseh fővárosba. Az orosz elnök kétnapos hivatalos látogatásának befejeztével Pozsonyból repül ide. Névtelenséget kérő cseh diplomata szerint az amerikai fél azért javasolta az ünnepélyes aktus színhelyéül Prágát, mert az elnökük egy évvel ezelőtt ugyanitt hozta nyilvánosságra az atomfegyvermentes világról alkotott jövőképét. Az oroszok is jelképes értékűnek tartják az időpontot és a helyszínt, mert hatvanöt évvel ezelőtt, május 9-én itt ért véget a második világháború. Lapunknak nyilatkozva Karel Schwarzenberg volt cseh külügyminiszter a vendéglátók szempontjából is kiemelt jelentőségűnek minősítette az eseményt, amely helyreállíthatja Csehország megtépázott nemzetközi tekintélyét. – A tavalyi EU-elnökség alatt kirobbant prágai kormányválság és más kínos hazai megnyilvánulások után végre ismét fontos és jó híreket repítenek majd világgá hazánkból – mutatott rá. (Sz. J. P.)

Kijev is versenyben volt

Hiába ajánlotta fel Kijev, hogy az ukrán főváros legyen a START–I szerződést pótló új orosz–amerikai megállapodás aláírásának helyszíne, a befutó Prága lett. Az orosz fél hamar elállt az új ukrán elnök által felvetett javaslat támogatásától. Viktor Janukovicsot azonban érzékenyebben érinti, hogy Moszkva a gázárak felülvizsgálatára vonatkozó ukrán kéréseket is elutasítja. Ezt egyértelművé tette az ukrán kormányfő, Nyikolaj Azarov csütörtöki tárgyalása Moszkvában, ahol őt Vlagyimir Putyin orosz kormányfő és a Gazprom elnöke, Alekszej Miller fogadta. Janukovics korábban felajánlotta, hogy az orosz gáz európai tranzitját biztosító ukrajnai vezetékek egy orosz–ukrán–EU konzorcium tulajdonába kerüljenek, garanciát adva ezzel Moszkvának, hogy nem ismétlődnek meg az elmúlt évek gázárháborúi. (Ny. G.)

Obama amerikai és Medvegyev orosz elnök írja alá a megállapodást. Maradnak nyitott kérdések