A parlamentben erősítenek az indiai nők

Szonja Gandhi a politikai jövőjét is kockáztatta azért, hogy elérje: az indiai parlament alsó házának egyharmadát nőknek tartsák fenn. A lépés forradalmi lehet Indiában, ahol a nőket hagyományosan alsóbbrendűnek tartják.

Egy képviselő az ülésterem közepére szaladt, és széttépte az éppen vitára bocsátott törvényjavaslat szövegét az indiai parlament felső házában. Hat társával együtt később a biztonságiak vezették ki. A különösen nagy politikai vihart kavaró szavazást így nem tarthatták meg március 8-án, nőnapon.Másnap azonban a honatyák elsöprő többséggel igent mondtak arra a javaslatra, amely kimondja, hogy 15 éven át (azaz a következő három választás során) a törvényhozás alsóházában a mandátumok egyharmadát nőknek kell fenntartani.

Jelenleg az 545 képviselőből 59 nő. Ha a javaslat életbe lép, háromszor ennyien, minimum 181-en fognak ülni a Lok Szabha soraiban. A javaslatra még áldását kell adnia az alsóháznak és az állami parlamentek legalább felének is. Valószínű azonban, hogy itt is meglesz a kétharmados többség, mert a női kvótát a kormánykoalíciót vezető Kongresszus és a legnagyobb ellenzéki párt, a BJP is támogatja.

A lépést sokan történelmi jelentőségűként értékelik abban az országban, ahol ma is gyakori, hogy megpróbálják megakadályozni a lánymagzatok megszületését, ezért a férfiak és a nők aránya erősen eltorzult. A lányokat sokan csak koloncnak tartják, akiket sokba kerül kiházasítani. Az indiai nők 54 százaléka tud írni-olvasni, míg a férfiak esetében ez az arány 76 százalék. A Reuters 23 országban készített felmérése szerint Indiában értenek egyet a legtöbben (56 százalék, férfiak és nők esetében egyaránt) azzal az állítással, hogy „a nőnek otthon a helye”. Az elmúlt tizenöt évben megkétszereződött a dolgozó nők száma Indiában, ám ez feszültségeket okoz a társadalomban. A törvényjavaslatot darabokra szaggató, a kormánykoalíció két kisebb pártjához tartozó képviselők azonban nem ilyen alapon tiltakoztak a kvóta bevezetése ellen. A vallási kisebbségeket, illetve alsóbb kasztokat képviselő pártok úgy vélik: a női kvóta a jobb anyagi és társadalmi helyzetben lévő nőket részesíti előnyben. (A dalitok, azaz „érinthetetlenek” kasztjának parlamenti kvótáját már korábban bevezették.) Szerintük a két nagy párt, a Kongresszus és a BJP így próbálja erősíteni pozícióit.

A javaslat más kritikusai azt is megemlítik: lehet, hogy a nőknek fenntartott körzetekben a férfi politikusok lányukat vagy feleségüket indítják, akire „helyettük” szavazhatnak a választók. A dinasztiákra épülő indiai politikai rendszerben ez nem volna meglepő. A helyi önkormányzatokban már korábban bevezették a női kvótát, de ott nők nem lettek a férfi politikusok szócsövei. Sőt, jelentősen megnőtt a szerepük a közéletben.

A Kongresszust a háttérből irányító Szonja Gandhi (Indira Gandhi menye) a kormánykoalíciót kockáztatta azért, hogy a legelőször 1996-ban benyújtott és azóta számtalanszor elbukott javaslatot most elfogadják. Két koalíciós partnert el is veszített a vitában, így kérdéses, lesz-e elég ereje a pártnak végigvinni azokat a gazdasági reformokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az ország növekedése ne lassuljon le, a rekordnagyságú költségvetési hiány pedig csökkenjen.

Szonja Gandhi (balra) a koalíciót kockáztatta a győzelemért
Szonja Gandhi (balra) a koalíciót kockáztatta a győzelemért
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.