Száz év után először van közvetlen kijárása Kínának a Japán- (koreaiul Keleti-) tengerre, ami nyugtalansággal tölti el Dél-Koreát és Japánt. Észak-Korea tíz évre adott ugyanis használati jogot Pekingnek Radzsin kikötőjéhez. Kína gazdasági, a környék országai viszont hadi érdekeket emlegetnek – a történet hátterében azonban elemzők szerint Phenjan új befektetésösztönző politikáját is megfigyelhetjük.

Az észak-koreai hadsereg építi az utakat, Kína pedig pénzeli a fejlesztést és adja az alapanyagot. A Korea Herald dél-koreai napilap szerint így épül és szépül Észak-Korea északkeleti része, főleg a Radzsin kikötőjét Kínával összekötő út. A helyi hadsereg alkalmazása a költségek csökkentését szolgálja. Ha kínai munkások dolgoznának, ötször annyiba is kerülhetne a fejlesztés.

Persze Peking azért nem fukarkodik: tízmilliárd dollárt fektet be út-, híd- és egyéb infrastruktúra-fejlesztésbe Észak-Koreában, cserébe pedig tíz évre megkapta Radzsin város kikötőjének használati jogát. Az elsődleges terv az, hogy több millió tonnányi szenet szállíthassanak az északkeletkínai, ásványkincsekben gazdag, de a tengertől Oroszország és Észak-Korea által elvágott Csilin (Jilin) tartományból a japán-tengeri kikötőbe. Onnan aztán az energiahordozók könnyedén továbbszállíthatók Kína déli területeire vagy épp Japánba. Szöulnak és Tokiónak azonban fejfájást okoz, hogy szerintük Kína katonai célokra is igénybe venné a kikötőt, amely télen is jól hajózható.

Radzsin és környéke, valamint a kínai–koreai határfolyó, a Tuman deltájának fejlesztésére már régóta vannak tervek. Az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) eredetileg öt ország (Kína, Mongólia, Dél- és Észak-Korea, valamint Oroszország) bevonásával kívánt szabad kereskedelmi övezetet létrehozni. Ebből aztán Phenjan kitáncolt, és most úgy tűnik, hogy a maga módján próbálja a befektetőket elcsábítani.

Kína mellett Radzsinban megjelentek az oroszok is, a phenjani vezetés pedig speciális fejlesztési tervet dolgozott ki a régióra, ahová januárban Kim Dzsong Il is ellátogatott. A Csoszun Ilbo koreai napilap értesülése szerint nyolc hasonló területet jelöltek ki, amelyet magasfeszültségű árammal táplált kerítéssel választottak el (ezeket a Google műholdas térképein is jól lehet látni) az ország többi részétől.

Phenjan az ideáramló befektetésekkel próbálja fejleszteni az országot. A konzervatív Szankei Simbun japán napilap szerint Radzsint és környékét az idén teljesen megnyitották a külföldi befektetőknek. A cél állítólag az, hogy 2012-re, Kim Ir Szen születésének századik évfordulójára erős és jól fejlődő Észak-Koreát láthasson a világ.