A vállalat azonban nem vonul ki teljesen Kínából. Folytatja egyéb üzleti tevékenységeit, például a reklám- és a mobiltelefon- iparban, és továbbra is jelen lesz a kínai piacon e-mail szolgáltatásával, a Gmaillel és keresőjével, a Chrome-mal is. A Google közölte: a kínai hatóságok világossá tették, keresőportálját továbbra is csak öncenzúrát alkalmazva működtetheti. A szolgáltató tudatta: tisztában van azzal, hogy Peking, ha akarja, így is blokkolhatja a kínai felhasználók Google-hozzáférését.

Az AP amerikai hírügynökség szerint a két hónapja fenntartott fenyegetéssel a Google valójában azt szerette volna elérni, hogy egy kevésbé cenzúrázott szűrőt alkalmazhasson. Az amerikai céget az elmúlt napokban keményen támadta a kínai sajtó. - Élhet-e Kína a Google nélkül? - tette fel a költői kérdést a China Daily hétfői
cikkében. A hivatalos Xinhua hírügynökség vasárnapi kommentárjában már politikai aktivitással vádolta a Google-t. A China Daily pedig tegnap hasonló hangnemben írta azt: „az üzlet az üzlet, de amikor a politikai
trükközés kerül előtérbe, akkor az üzletnek előbb-utóbb vége lesz". - Lehetséges, hogy a Google a világ legnagyobb internetes szolgáltatója, ám Kína immár 350 millió főre rúgó internetezőjével máris a legnagyobb
fogyasztó - fi gyelmeztet az angol nyelvű, félhivatalos lap.

A nyílt „háború" akkor vette kezdetét, amikor a Google azzal vádolta meg a kínai hatóságokat, hogy ők állnak a szervereit ért hackertámadások mögött. A Google-ügy ráadásul egy olyan időpontban került előtérbe, amikor Peking és Washington viszonyában egyébként is feszültség mutatkozik a Tajvannak beígért amerikai fegyverszállítások, a jüan-dollár árfolyama miatti washingtoni nyomás kapcsán, illetve amiatt is, hogy Barack Obama elnök fogadta a dalai lámát.

A nemzeti érzésekre is apellált a Xinhua említett kommentárja, amely szerint „nem tisztességes a Google részéről, ha megpróbálja ráerőltetni saját értékrendjét Kínára, amelynek megvannak a maga időtálló  hagyományai, kultúrája és értékei". A China Daily pedig arra emlékeztet, hogy a Google, amely 2005-ben érkezett az országba a „Gu Ge" kínai névvel, egy évvel később lett Google.cn, és kompromiszszumokkal
igazodott az eltérő üzleti környezethez. Viszont amikor már úgy érzete, hogy megerősödött, akkor kezdte „pótolhatatlannak" hitt szerepé ben követelni a kínai kormánytól az internetezés szabályainak módosítását.

- A Google arroganciája akár arra is emlékeztetheti a kínai embereket, ahogy a nagyhatalmak a XIX.  században hadihajóikkal és ágyúikkal rátörtek Kínára - írja a lap.

Tiltásokba és falakba ütközött a Google Kínában – a cég pekingi központja