– Az egészségügyi reform nyomán a biztosítással rendelkező amerikaiak aránya várhatóan nőni fog, csak éppen nehéz megjósolni, hogy mennyivel – mondja a SOTE-n végzett kardiológus, aki lassan másfél évtizede él és dolgozik az Egyesült Államokban.

Szabó doktor partner az Indiana állam északi részén található, több mint százezer lakosú város egyik kardiológiai praxisában. A hat szívspecialista tulajdonában álló vállalkozás még tizenöt embert foglalkoztat. Hetente körülbelül háromszáz beteget kezelnek a rendelési időben. Kórházakkal is szerződésben állnak, kijárnak az egészségügyi intézményekben kezelt páciensekhez, a többi között szívkatéterezéseket végeznek – függetlenül attól, hogy az illetőnek van-e biztosítása.

Az USA orvosi kamarájának megfelelő American Medical Association fenntartásokkal, de támogatja Barack Obama elnök reformját. Az orvosok nagy része ugyan aggódó várakozással tekint a változások elébe, de Szabó doktor – az amerikai orvostársadalom nagy részéhez hasonlóan – pártolja a reform fő célkitűzését. Nevezetesen azt, hogy a semmilyen egészségbiztosítással sem rendelkező 45-47 millió amerikai közül minél többen jussanak biztosításhoz.

A demokraták által óriási sikerként ünnepelt reform egyik „mellékvágánya” az égbe szökő egészségügyi költségek jelentős lefaragása. Ez komolyan érinti az orvosokat, mivel az Obama-adminisztráció elsősorban azokat a honoráriumokat fogja vissza, amelyeket a rászoruló nyugdíjasoknak (Medicare) és a legalacsonyabb jövedelműeknek fenntartott (Medicaid) szövetségi kormányzati társadalombiztosítási programokból folyósítanak. A republikánusok sikerének tekinthető, ahogy az is, hogy megtorpedózták a kanadai vagy brit társadalombiztosítási modell valamiféle átvételét.

A negyvennégy éves kardiológus szerint az egészségügyi reform további potenciális előnye, hogy növeli a biztosítók közötti versenyt. Megszűnnek a biztosítási korlátok, vagyis más szövetségi államokban működő biztosítási cégek is beléphetnek például az indianai piacra. A jelenlegi rendszerben a biztosítási költségek kiszámíthatatlan mozgása súlyosan veszélyezteti a South Bend-i praxisukhoz hasonló kis- és közepes vállalkozásokat. Attól függően, hogy a dolgozók között milyen arányban vannak például terhes anyák, akut vagy krónikus betegségben szenvedők, az alkalmazottak után fizetett egészségbiztosítási díjak éves szinten több tízezer dolláros többletkiadással terhelhetik meg a cég büdzséjét. Az Egyesült Államokban a magáncsődeljárások egyik leggyakoribb oka az egészségügyi „alulbiztosítottság”. Sok amerikai ugyan rendelkezik valamilyen alapszintű biztosítással, de komoly betegség esetén ezek nem fedezik a kezeléssel járó, akár több százezer dollárra is rúgó költségeket.