Egy nap ötven ellenzéki tüntetés Oroszországban
Hatvan személy őrizetbe vételével zárult a „Harag napja” elnevezésű kormányellenes tüntetés Moszkvában. A főváros mellett további ötven településen rendeztek hasonló rendezvényt alternatív baloldali tömörülések. Csatlakozott hozzájuk a Szolidaritás ellenzéki szövetség, és helyenként az Orosz Kommunista Párt (KPRF) vagy a Kremlhez általában lojális, kvázi ellenzéki, Vlagyimir Zsirinovszkij vezette Orosz Liberális Demokrata Párt (LDPR) is. Összességében azonban keveseket mozgatott meg a Vlagyimir Putyin és kormánya lemondását követelő tiltakozás még a gazdasági válság közepette is.
Moszkvábanmintegykétszáz tüntető gyűlt össze a Puskin téren – a jóval több rendfenntartó és újságíró jelenlétében –, ahol a Baloldali Front szervezet vezetőjét, Szergej Udalcovot vették őrizetbe a rendőrök, több tucat tüntetővel együtt.
Igaz, a hatóságok országszerte meg is nehezítették a megmozdulásokat: Novoszibirszkben közúti ellenőrzés során vettek őrizetbe néhány aktivistát, Arhangelszkben az egyik szervezőt fogták le azzal a gyanúval, hogy mobiltelefont lopott, Kalinyingrádban pedig nem járultak hozzá a központi téren tartandó tüntetéshez. A legnyugatabbra fekvő orosz városban került sor a kormányzó, Georgij Boosz lemondását követelő legnagyobb akcióra, miután csaknem háromezer fő jelent meg a város piacterén „No Boosz” feliratú jelvényekkel.
A megmozdulások egy-egy konkrét gazdasági intézkedés vagy helyi érdekű probléma köré szerveződnek: a Távol-Keleten például a népszerű használt japán autókat vezetők tiltakoznak a jobb kormányos autók forgalomba helyezésének megnehezítése vagy az importvám növelése ellen. Irkutszkban a Bajkál-tó tisztaságát veszélyeztető cellulózgyár újraindítása, Szaranszkban pedig a kommunális költségek növelése ellen tiltakoznak. Az általános követelések – mint a korrupció, a rendőrségi túlkapások vagy a szabad választások biztosítása – megjelennek ugyan a felszólaló ellenzékiek beszédeiben, de kevésbé mobilizálják a lakosságot.
Ez azonban nem jelenti, hogy a monopolhelyzetbe került JeR vagy Putyin népszerűsége ne csökkent volna, bár a visszaesés viszonylagos: a parlament kétharmadát uraló párt a nyolc régiót érintő márciusi helyhatósági választásokon kisebb győzelmet aratott, mint az őszi választásokon.
A gazdasági válság még nem múlt el, bár a tavalyi hétszázalékos visszaesés után idén már szerény növekedés várható az olajár emelkedése miatt. Az év eleje óta azonban tovább nőtt az infláció és a munkanélküliség, amely két év alatt csaknem megduplázódva tíz százalék közelébe ért, ráadásul szakértők szerint csaknem ugyanenynyien vannak azok, akik már ki is estek a munkaerő-piaci nyilvántartásból.