Markó Béla, az RMDSZ elnöke az évforduló alkalmából adott nyilatkozataiban kifejtette, hogy a magyarellenes pogrom szervezett akció volt, egy ellenforradalmi kísérlet része, amelynek célja az volt, hogy leálljon a Romániában 1989 decemberében megindult demokratikus folyamat.

Emlékeztetett rá, hogy egyesek számára a marosvásárhelyi „fekete március” a mai napig kényes téma és lehetnek olyanok, akik úgy vélik továbbra is: a napjainkig háttérben lapuló szervezők valójában a román nemzeti érdeket képviselték az „indokolatlan magyar követelésekkel” szemben. A tisztánlátást és az igazságtételt segítené Markó szerint a zavargások titkosított iratanyagának feloldása és hangoztatta, hogy ezt kezdeményezi is.

Mint Tőkés László európai parlamenti képviselő elmondta: Dan Voinea egykori román katonai főügyész személyesen biztosította őt, hogy a titkosított iratanyag nyolcvanszázalékos biztonsággal azonosítja az elkövetőket. „Nyílt titok, hogy a marosvásárhelyi események és bányászjárások mögött ma is funkcióban levő, nagyon ismert személyek állnak” – fejtette ki Tőkés.

Kincses Előd, a marosvásárhelyi „fekete március” egyik főszereplője a Krónika című erdélyi lapnak adott interjújában a pogrom fő szervezői között név szerint említette Ion Iliescu akkori államfőt, Petre Roman miniszterelnököt és Stanculescu hadügyminisztert.

A román lapok szintén emlékező írásokat közölnek az évfordulón. A Jurnalul National a bukaresti bányászjárásokhoz hasonlítja Marosvásárhelyt, és általánosító formában ír „különféle felforgató tevékenységekről”. A lap elismeri: máig nem tudni, ki szervezte a felfegyverzett Görgényvölgyi románok Marosvásárhelyre szállítását. Az Adevarul és az Evenimentul Zilei írásaikban állásfoglalás nélkül szólaltatta meg az események több részvevőjét.

Tüntetők gyülekeznek a katolikus templom körül