A kvartett két év határidőt adott
Az izraeli külügyminiszter, Avigdor Liebermann szerint a kvartett a realitásokat figyelmen kívül hagyva fogalmazta meg a rendezési útitervet, a palesztin hatóság képviselője azonban üdvözölte a deklarációt, amely a palesztin állam 24 hónapon belüli megvalósítását tűzte ki célul.
A tárgyalásokra Moszkvába érkezett Hillary Clinton szerint a közvetlen izraeli–palesztin tárgyalások mielőbbi felújítása mindkét fél érdekét szolgálja. Az amerikai külügyminiszterrel egyetértésben nyilatkozott a párbeszéd fontosságáról orosz kollégája is. – A kvartett tagjai megegyeztek abban, hogy minden erejükkel a közvetett, majd később közvetlen tárgyalási folyamat előmozdításán fognak dolgozni – továbbította Szergej Lavrov szavait a Ria Novosztyi orosz hírügynökség.
A 2002-ben a közel-keleti helyzet rendezésére alakult kvartett döntött arról is, hogy a közeljövőben nemzetközi konferenciát tart Moszkvában a palesztin kérdésről.
Amilyen egyetértés jellemezte a kvartett találkozóját, olyan ellentétek húzódnak Moszkva és Washington között a térség a közel-keleti térség másik kulcsszereplőjét, Iránt illetően. Bár az elmúlt hetekben óvatos közeledés látszott a felek között az iráni atomprogram megítélésében – amely amerikai gyanú szerint valójában katonai célt szolgál – az álláspontok megint láthatóan távol kerültek egymástól, miután Vlagyimir Putyin orosz kormányfő bejelentette, hogy Moszkva jövőre be fogja fejezni az orosz részvétellel épülő busheri atomerőművet Iránban. (Igaz, a befejezés dátuma évek óta tolódik, ami jelzi, hogy Moszkva is fenntartásokkal kezeli Teherán atomprogramját, hiszen Oroszország az Egyesült Államokkal azonos mértékben érdekelt abban, hogy Irán ne tegyen szert atombombára.)
Moszkva hivatalosan sosem tett le a még Nyugat-Németország által az 1970-es években megkezdett erőmű építésének befejezéséről, ám Putyin egyértelmű bejelentése újabb lendületet ad a munkálatoknak, és ez Washington szerint rossz jelzést ad a Nemzetközi Atomenergiaügynökséggel (NAÜ) vonakodva együttműködő Iránnak.
A bejelentés váratlanságára utal, hogy a Moszkvában tárgyaló Clinton, a korábbi tervekkel ellentétben nem csak Dmitrij Medvegyev elnökkel, de Putyinnal is tárgyal. Az orosz sajtó szerint ezzel Putyin a szankciókat bizonyos korlátok között elképzelhetőnek tartó Medvegyevet is kellemetlen helyzetbe hozta, és egyben megmutatta azt is, hogy a kormányfő továbbra is megkerülhetetlen politikai tényező.
Az iráni véleménykülönbség szakértők szerint akadálya lehet a támadó stratégiai fegyverek korlátozásáról szóló, tavaly decemberben lejárt orosz–amerikai szerződés megújításának is, amely már hónapok óta húzódik. Bár Clinton moszkvai találkozója után a felek elégedettek voltak a tárgyalások menetével és április közepére elképzelhetőnek tartják a szerződés aláírását, még hosszas tárgyalásokra van szükség: Washington ugyanis továbbra is ellenzi, hogy orosz kérésre a védelmi rakétarendszerek korlátozása is bekerüljön a szerződésbe, noha szakértők szerint Moszkva épp ennek elutasítása miatt nem támogatja egyértelműen Washingtont Iránnal szemben.
Irán: a kongresszus nem vár a kínaiakra
„Napról napra szűkebb a lehetőség, hogy érdemi, »bénító« szankciókat lehessen életbe léptetni Iránnal szemben” – áll amerikai szenátorok kétpárti egyetértéssel megfogalmazott fi gyelmeztető levelében. A címzett Barack Obama elnök. Az eredeti tervek szerint a kongresszus bevárta volna a fejleményeket az ENSZ Biztonsági Tanácsában, az ottani határozat céldátuma azonban újabb hetekkel tolódott. Abban, hogy a türelem elfogyott a Capitoliumon, nem annyira az orosz vonakodásnak van szerepe – az inkább a kétoldalú kapcsolatok hogyan továbbja szempontjából lesz érdekes –, hanem a merevebb kínai ellenkezésnek. A szankciókat a BT legalább három, nem állandó tagja is makacsul ellenzi. A végeredmény nem közvetítené az üzenetet: a nemzetközi közösség felsorakozott Teheránnal szemben.
Az amerikai tervek egybeesnek az európaiakkal: nem az iráni társadalmat kell sújtani a szankciókkal, hanem a rezsimet. A kongresszus tervezete a politikai vezetést, az atomprogram fejeseit, illetve az emberjogi visszaélésekért felelőseket büntetné beutazási tilalommal, javaik befagyasztásával. Kiterjesztenék az iráni pénzintézetek feketelistáját, és szorosabbra vonnák a gyűrűt az ország gazdasága – fokozottabban az olajágazat – körül. (Sz. L.)
