Az egyik legeuroszkeptikusabb közösség a pedagógusoké, legalábbis felmérések szerint –meséli RádaiPéter, aKülügyminisztérium által szervezett továbbképzés oktatója (EU-konform szóval: trénere). Évek óta tart képzéseket, ahol ha nem is ostorozzák az uniót, gyakran a kétkedők érveit ismételgetik.

Nagyon is érdeklik a diákokat az EU-s témák, és maguktól kérdeznek – nyugtat meg Lövey Zoltán, egy budapesti szakközépiskola társadalomismerettanára. Sőt nemcsak a továbbtanulási lehetőségekről vagy az európai országok közötti különbségekről faggatják őt, hanem „bennfentes” témákról, például a külföldiek földvásárlásáról vagy a bővítés hatásairól is gyakran érdeklődnek. A kolléganőjétől, Pappné Somogyi Ildikó földrajztanártól azt is megkérdezték, mi történik, ha Görögországban államcsőd lesz?

Látod, csak a pozitívumokat akarják kihozni… – súgja oda a mellette ülőnek egy tanárnő, miközben a képzés másik oktatója, Vass Vilmos a The Independent összeállítását vetíti fel a falra. A brit napilap az EU ötvenedik születésnapján felsorolt ötven okot, amiért az uniót szeretni lehet. De nem is ez a lényeg: az okokon végigfutva kiderül, hogy szinte mindegyikről (határok eltűnése, olcsóbb repülőjegyek, egységes piac, környezetvédelem) könnyedén beszélni lehet egyegy tanórán is. Bármilyen tanórán.

Én vagyok a kakukktojás, csak kíváncsiságból jöttem el – szabadkozik HakkelIldikó kémia- és biológiatanár. De többen győzködik, hogy itt a helye: miért ne beszélhetne a diákjainak ő is uniós témákról, például a környezetvédelem kapcsán? Az EU-s pedagógusképzésre általában nagy a túljelentkezés, és Rádai Péter elmagyarázza, hogy ilyenkor minél többféle tanárt igyekeznek összeválogatni. Ha egy matematikatanár gondolkodtató feladatokat akar bevinni az órára, ezek akár érdekes EU-statisztikákon is alapulhatnak. De Rádai szerint az oktatás jövője a „tantárgyközi megközelítés”, és erre ő is a környezetvédelmet hozza példaként: ezt szóba hozni szinte bármelyik (biológia, kémia, fizika, történelem, társadalomismeret stb.) órán lehet, lényeges persze, hogy a kollégák előre egyeztessenek.

Megszeppennek a tanárok, amikor a két tréner arról kérdezi őket, miért jöttek el a továbbképzésre. Aztán kiderül, hogy a többség a diákok érdeklődését próbálja felkelteni, és jó néhányan azt is beismerik, hogy szeretnének választ adni a tanítványok EU-valkapcsolatos kérdéseire. Merthogy ezekből – szerencsére –akad bőven. Igen ám, de hol lehet válaszok után kutatni?

Akárcsak egy igazi órán, megint jön a csoportos (sőt öszsznépi) foglalkozás, pontosabban a Keress valakit, aki… nevű játék. Mindenki kap egy lapot, rajta tizenkét kérdéssel: ezeket kell feltenni minél több embernek. Olyanok kerestetnek, akik ismernek EU-s tartalmakat feldolgozó honlapokat, akik tudják, mit jelent a szubszidiaritás szó, vagy akik kapásból megmondják, hány európai parlamenti képviselője van Magyarországnak. A legnagyobb tanácstalanság akkor tapasztalható, amikor az elkövetkező három EU-elnökség nemzetiségét kellene eltalálni (a helyes megfejtés: spanyol, belga, magyar), de már az sem árt, ha valaki annyit tud, hol nézzen utána. A képzés – amelyből a Külügyminisztérium és az Európai Bizottság budapesti képviselete már évek óta szervez félnapos, illetve kétnapos változatokat – ebben is segítséget nyújt.

Kritikusan támogató: ha ilyenné válnak a tréningeken résztvevő pedagógusok, Rádai Péter már ezzel is teljesen elégedett. Azt tapasztalta, hogy a tanárok igenis hajlandók uniós témákról beszélni az órákon, a továbbképzésen csak „kapnak egy kis oldalba bökést”. Oldalba bökni akarta a felnőtteket Wim Wenders német filmrendező is, aki egyszer így fogalmazott: „Ezek a fiatalok most az európai visszavonulás tüneteitől szenvednek, és egy napon majd kíméletlenül, keserűen és szemrehányóan az európai döntéshozók ellen fordulnak: miért hagytátok, hogy egy egész generáció ráunjon az Európai Unióra?!” Ha a magyarországi képzést eddig elvégző ezerkétszáz középiskolai tanár nem hagyja ezt, már nem volt hiába az egész.

A tanulók kérdezték az unióról

Az EU miért nem tud gazdaságilag lépést tartani az Egyesült Államokkal?

Miért éppen Brüsszel az EU központja?

Mennyire viselte meg az EU-t a kelet-európai bővítés?

Természeti katasztrófa esetén az unió köteles-e a tagországoknak támogatást nyújtani?

Miért tartunk ott, hogy Szlovákiában már euró van, mi pedig azt sem tudjuk, mikor lesz?

A nemzeti adórendszerek helyett egységes adórendszer lehetséges-e?

A magyar érettségi egyenérté kű-e az EU-tagállamokban letett érettségivel?

Aki külföldön dolgozik, hogyan kap nyugdíjat?

Hogyan érinti a szüleink lakáskölcsönét, ha bevezetik Magyarországon az eurót?

Ha megszűnnek a határok, mi szab gátat a csempészetnek?

Még hány ország fog belépni az EU-ba?

Hogyan egyeztethető össze a szlovák nyelvtörvény az uniós alapelvekkel?

Matek- vagy kémiatanárokat is várnak az uniós továbbképzésre