Fazakas Szabolcsot sokkolta a fideszes néppárti Deutsch Tamás fellépése az Európai Parlament költségvetési ellenőrzési bizottságában. Deutsch viszont továbbra is úgy gondolja, hogy helyesen járt el, amikor felhívta a figyelmet az európai számvevőszéki jelölt ügynökmúltjára, s fenntartja álláspontját: Fazakas Szabolcs a III/II-es ügyosztálynak jelentett 1976 és 1989 között, és emiatt nem tartja megfelelő jelöltnek Fazakast e hat évre szóló megbízatás betöltésére.

Fazakas Szabolcs Brüsszelben

A meghallgatást hétfő este rendezték, s nem sokkal az esemény kezdete előtt küldte el az illetékes bizottságnak levelét Deutsch Tamás, mint árnyék-jelentéstévő. Ebben így fogalmazott: „véleményem szerint Fazakas úr személye komoly aggodalmakat vet fel a feddhetetlenségét illetően, mert a parlamenti bizottságunknak megküldött hivatalos életrajzában elhallgatta, hogy a kommunista diktatúra idején, 1976 és 1989 között a magyar titkosszolgálat ügynöke volt, s ez idő alatt besúgó tevékenységet végzett. Az 1980-as években az NSZK budapesti nagykövetsége kereskedelmi tanácsosának magánéletéről titkosszolgálati ügynökként tett jelentéseket a kommunista állambiztonsági szerveknek. Fazakas ugyancsak elhallgatta, hogy érintett volt egy katonai beszerzésekkel kapcsolatos korrupciógyanús ügyben, amit a magyar Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága is vizsgált 2001 augusztusában. S végül: a magyar Állami Számvevőszék az 1997. évi költségvetés végrehajtásának ellenőrzéséről szóló jelentése jogi és költségvetési szabálytalanságokat állapított meg az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium működését illetően. A minisztérium akkori vezetője Fazakas úr volt”.

Lapunknak többen úgy fogalmaztak: Deutsch nem a parlamenti ügyrendnek megfelelően járt el, hiszen tájékoztatnia kellett volna frakcióját, a fő jelentéstevőt, a kérdést előhozhatta volna már korábban, hiszen Fazakast novemberben jelölte a magyar kormány a számvevői feladatra, s akinek nevét még az évtized elején a Mécs-bizottság anyaga is megemlítette.

– Lehet, hogy naiv ember vagyok – mondta lapunknak a fideszes néppárti európai képviselő –, de azt hiszem, ez volt a legjobb pillanat, hiszen Fazakasról a bizottsági anyag csak a múlt héten állt össze, s őt árnyék-jelentéstevőnek is csak a napokban kértek fel. Hozzátette: nem azt állítja, hogy Fazakas a III/III-as ügyosztálynak jelentett, hanem azt, hogy a III/II-esnek, s a jelölt ez utóbbi kérdésre mindig kitérő választ ad. Annyit elért a kezdeményezés, hogy szoros, 13-9-es eredménnyel zárult a szavazás, a bizottság levélben fordul a magyar kormányhoz, mondja meg, igaz-e ez az állítás vagy sem. A jövő heti plenáris ülésen lesz szavazás külön-külön a tíz jelöltről, akiket mind átengedett az illetékes bizottság.

Vagyis Fazakas sorsa még nem dőlt el. Lapunknak azt mondta: sokkolta a támadás. Ha tudta volna, mi készül, több dokumentummal jelenik meg. A meghallgatáson is utal rá egyébként, hogy egyrészt a rendszerváltás után átvilágították, nem volt kapcsolata a III/III-as ügyosztállyal. A Mécs-bizottság valóban említette a nevét Martonyi Jánoséval és Járai Zsigmondéval együtt, de azóta például az ügynöklistákat össze állító Political Capital bocsánatkérés mellett levette a neveket. Az ugyanis, hogy a BM vezetett dossziét valakiről, még nem bizonyíték, másrészt természetesnek számított, hogy olyan minisztériumi alkalmazottak, mint ő is volt, megosztottak információkat társminisztériumokkal. Fazakas azt mondta, a másik két vádpont is teljesen téves, az ÁSZ jelentését el lehet olvasni, s az pont az ellenkezőjét állítja mindannak, amit Deutsch. Mint megjegyezte, a bizottságban régi ismerősként üdvözölték, s még fideszes képviselők is meglepődtek, amikor tájékoztatta őket az őt ért „támadásról”.

– Az auditorok átvizsgálása nem előfeltétel, a költségvetési ellenőrzési bizottság nem bíróság, így az esetleges ügynökmúlt eddig sem lehetett kizáró ok – mondja a szocialista HerczogEdit, aki teljes szavazati póttagként vett részt a meghallgatáson és a titkos voksoláson, s szerinte Deutsch nem járt el felelős árnyék-jelentéstevőként, mert a frakció nevében kellett volna fellépnie. A testületet is nehéz helyzetbe hozta, hiszen most azon kéne morfondírozni, hogy ki mond igazat, ez viszont aláássa a bizalmat és nem old meg semmit sem. Herczog szerint megint a magyar belpolitika árnyéke vetül rá az EP-re.

2005-ben a Political Capital honlapjára fölkerült egy lista, amely azoknak az állambiztonsági szervekkel együttműködő személyeknek a nevét tartalmazta, akik a médiában korábban megjelentek. E listán ott szerepelt például Fazakas Szabolcs és Járai Zsigmond neve.

Pár héttel később egy újabb lista került föl a honlapra, amelyről azonban már Fazakas és Járai neve is lekerült. A szakértők úgy vélték ugyanis, hogy több tízezren voltak azok, akik írtak vagy szóban adtak ugyan jelentéseket a Belügyminisztériumnak, de nem írtak alá semmiféle beszervezési papírt, és jelentéseik szinte minden esetben a munkájukra, például a külföldi utazások során megszerzett gazdasági, pénzügyi vagy egyéb információra korlátozódtak. Közéjük tartozott például a sajtóban korábban tévesen „ügynökként” kezelt Fazakas Szabolcs és Járai Zsigmond is. A történészek egybehangzó véleménye szerint tevékenységük nem minősül ügynöki tevékenységnek.