- A szamáriai-júdeai építkezések tízhavi befagyasztása az esedékes időpontban véget ér - tette hozzá a kormányfő bibliai nevén említve a megszállt Ciszjordániát, ahol tavaly novemberben ideiglenesen felfüggesztették a zsidó telepek bővítését. De hogy az építkezések a zsidó államon belül is vitát keltenek, arra utal Izrael washingtoni nagykövetének kijelentése, aki szerint az utóbbi 35 év legmélyebb válságába került az amerikai-izraeli viszony az újabb kelet-jeruzsálemi telepépítési terv miatt. Szavai a Reuters hírügynökség szerint ütköznek Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek azzal a törekvésével, hogy megpróbálja a ténylegesnél kisebbnek feltüntetni azt a feszültséget, amely közte és Barack Obama elnök kormánya között alakult ki az izraeli-palesztin tárgyalások újrakezdését fenyegető telepépítési terv miatt.

Az izraeli belügyminiszter éppen Joe Biden amerikai alelnöknek az izraeli–palesztin közvetett tárgyalások megkezdését beharangozó látogatása alatt jelentette be, hogy 1600 új lakást terveznek felépíteni a kelet-jeruzsálemi Ramat Slómó negyedben. Biden és a Fehér Ház is elítélte a bejelentést, palesztin vezetők pedig az Arab Ligával egyetemben közölték, hogy nem kezdik meg a közvetett tárgyalásokat, amíg az izraeli fél nem állítja le az újabb lakótelepépítést. Az incidens miatt az Izraeli Munkapárt közölte: fontolóra kell vennie, hogy kilépjen-e a kormánykoalícióból.

Hillary Clinton amerikai külügyminiszter pénteken az izraeli kormányfővel folytatott telefonbeszélgetésében – szokatlanul nyersen – sértőnek nevezte a terv bejelentését, amely, mint mondta, „aláaknázta a békefolyamatba vetett hitet és bizalmat”. Netanjahu bocsánatkérésre kényszerült, „a szerencsétlen időzítés” miatt belügyminiszterére hárította a felelősséget, de magát az építési tervet nem utasította el.

Az izraeli média jelentése szerint pénteki telefonbeszélgetésük során Clinton a Ramat Slómó-i építkezési döntés visszavonását követelte. Netanjahu szóvivője nem volt hajlandó kommentálni ezt az értesülést. Nevük elhallgatását kérő izraeli tisztségviselők azonban megerősítették, hogy Washington a terv leállítását szorgalmazza. Az idézett izraeli tisztségviselők szerint az Egyesült Államok azt is kérte, hogy Izrael tegyen jelentős bizalomépítő gesztusokat a palesztinoknak, több száz palesztin fogoly szabadon bocsátásával vagy további ciszjordániai területek palesztin ellenőrzés alá helyezésével. Washington emellett azt követelte, Izrael hivatalosan nyilvánítsa ki, hogy a palesztinokkal folytatandó tárgyalásokon a konfliktus összes nagy témaköre – így a végleges határok kérdése, Kelet-Jeruzsálem leendő státusa, valamint a palesztin menekültek sorsa is – napirenden lesz.

Palesztin építőmunkások Ramat Slómóban