Erődemonstráció a VMSZ mellett
A magyar államfő útjára olyan pillanatban került sor, amikor az őt meghívó Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és koalíciós partnere, a vezető kormánypárt demokraták (DS) közötti viszony nem éppen felhőtlen. A VMSZ-nek nemrég majdnem sikerült kormányt buktatnia a költségvetési vitában, amit a DS érthetően rossz néven vett a vajdasági statútum tavalyi elfogadása és nemzeti tanácsok felállítása után. Némi aknamunkával el is távolította Zenta VMSZ-es polgármesterét, Szabadkán pedig a városvezetésből szorította ki a magyar pártot. Kármentésül a VMSZ azt szeretné, ha a vajdasági magyar pártok közös listán indulnának a június 6-ra kiírt nemzeti tanácsi választásokon, a javaslat azonban egyelőre nem talált kedvező visszhangra az érintettek körében. Egeresi Sándorral, a vajdasági tartományi parlament elnökével folytatott megbeszélésén Sólyom László ezzel kapcsolatban figyelmeztetett: szeretné, ha a megméretésen a magyar kisebbség hiteles képviselői indulnának. – A Nemzeti Tanács akkor tudja betölteni hivatalát, ha nem válik az országos politika eszközévé, hanem annak partnere lesz – fogalmazott később egyértelműbben a magyar államfő.
Túl a VMSZ melletti erődemonstráción Sólyomnak egy malőrt is sikerült jóvátennie mostani útjával, amelyen 10 helyszínen 18 eseményt látogatott végig, többek között megkoszorúzva a fasizmus áldozatainak újvidéki emlékművét és a vajdasági mészárlások mementójául szolgáló Vergődő madár szobrot. A március 15-ét 2007 óta „hagyományosan” külföldön is ünneplő Sólyom ugyanis már tavaly ilyenkor a Vajdaságban ment volna, Borisz Tadics szerb elnök hivatalának tiltakozása nyomán azonban alig néhány órásra akarta rövidíteni programját, amire viszont Pásztor István VMSZ-elnök lemondta az egész közös megemlékezést.
– Szerbia példamutató európai kisebbségi politikáját jelzi, hogy a mostani látogatást nemhogy nem ellenezte, hanem mindenben támogatta – utalt az incidensre Sólyom a sajtó előtt a Tadiccsal folytatott vasárnapi tárgyalása után, amelyen megállapodás született arról, hogy gazdasági és kisebbségi ügyeket érintő „forró drót” létesül a magyar és a mostanában látványosan az Európai Unió felé igyekvő szerb elnöki kabinet között. Tadics – aki egyébként elfogadott egy magyarországi meghívást valamelyik szerb ünnepen – elmondta, év végéig megépül a Belgrádot Budapesttel összekötő autópálya hiányzó szakasza a magyar határig, amelynek ő nem is az alapkőletételén, hanem az átadóünnepségén akar ott lenni. A sajtótájékoztatón megkérdeztük Sólyom Lászlót, hogy felkérés esetén vállalná-e újra az elnöki tisztséget augusztusban lejáró első mandátuma után, amire a magyar államfő úgy válaszolt: idő előttinek tekinti a kérdést. –Majd ha lesz új parlament az áprilisi választások után, akkor kell ezen elgondolkodni – fűzte hozzá.
Szerbiát illető dicsérete ellenére Sólyom a kisebbségi oktatással kapcsolatban fenntartásainak is hangot adott. Mint mondta, ellenzi a két tannyelvű iskolák kialakítását, szerinte a diákoknak idegen nyelvként kellene tanulniuk a szerbet – ahogy Romániában és Szlovákiában is az állam hivatalos nyelvét. Helyi oktatási szakemberek szerint jellemző, hogy a szerb tankönyvek fordításai rendre késve érkeznek, a magyarországiakhoz pedig nem biztosítanak a hozzáférést a hatóságok. – Sajnálatos tény, hogy a diplomával rendelkező magyarok száma nem felel meg a kisebbség számarányának –emlékeztetett az ebből fakadó kulcsjelentőségű problémára a magyar államfő.
Robert Fico kikelt a magyar államfő ellen
Sólyom László újabb átgondolt, alattomos támadást intézett a Szlovák Köztársaság ellen, amikor vajdasági látogatása során azt fejtegette, hogy szlovákiai, szerbiai és romániai magyaroknak csak idegen nyelvként kellene tanulniuk az államnyelvet – jelentette ki tegnap Pozsonyban a szlovák kormányfő.
Így folytatta: – Ezt a megnyilvánulását Szlovákia integritása elleni durva támadásnak minősítjük, hiszen az a polgár – függetlenül a nemzetiségétől –, aki gyengén beszéli az államnyelvet, az országot is gyengíti. Ráadásul csökkenti saját esélyét arra, hogy államunk egész területén legyen képes bekapcsolódni a társadalmi és a gazdasági életbe – vélekedett Robert Fico. A Magyar Koalíció Pártja túl érzékenynek és tapintatlannak minősítette ezt a kijelentést, amellyel a miniszterelnök alighanem saját politikai hibáiról igyekszik elterelni a figyelmet. „A nyelvoktatás sosem politikai, hanem szakmai és módszertani kérdés, melynek során figyelembe kell venni, hogy a szlovák a szláv, a magyar pedig a finnugor nyelvcsaládhoz tartozik” – mutat rá Dunajszky Éva, az MKP szóvivője. (Sz. J. P.)
