Ezután a pozsonyi parlament épülete elé vonultak, ahol jelképesen eltemették a szlovákiai demokráciát. Gasparovic véleményét szóvivője, Marek Trubac tolmácsolta: „Az elnök nem aszerint írja alá a törvényeket, hány ember vonul az utcára.” – A hazafiságot nem lehet elrendelni. Attól nem lesz senki sem nagyobb hazafi, haminden osztályban kötelezően kiteszik a szlovák zászlót, a címert és az alkotmány bevezető sorait, hétfőnként pedig kötelezően eljátsszák a himnuszt. Ezzel a rendelkezéssel az egyéni szabadságjogokat sértik meg, s az iskolaigazgatókat arra kényszerítik, hogy szűkös keretükből több ezer eurót dobjanak ki felesleges dolgokra, miközben számos épület és osztályterem csaknem összeomlik, annyira rossz állapotban vannak, de nincs pénz a felújításukra – nyilatkozta lapunknak Robert Mihály, a tiltakozást szervező Kezdeményezés az Átlátható Demokráciáért (IZTD) civil szerveződés egyik vezetője. Közölte, hogy a nyelvtörvény ellen tiltakozó petíciót már több mint háromezren írták alá.

A hazafi sági törvényt beterjesztő Szlovák Nemzeti Párt ifjúsági szervezetének mintegy harminc tagja a közelben ellentüntetést szervezett. Összetűzés nem történt a két tábor között. Tegnap a huszonöt civil szerveződést tömörítő Szlovákiai Magyarok Kerekasztala nyílt levélben szólította fel Ivan Gasparovic elnököt, hogy ne lássa el kézjegyével a vitatott törvényt. „A jogi aggályokon kívül a hazafiassági törvény alkalmazásának társadalmi-lélektani vonatkozásai is vannak. A hazafiasság a tanulók és a diákok szemé ben nem erősíthető azáltal, hogy a tantermek falait körberakják az állami jelképekkel, az alkotmány előszavával, és megparancsolják nekik, hogy megfelelő ünnepi alkalom nélkül, rendszeresen hallgassák vagy énekeljék az állami himnuszt. Ők ugyanis nagyon jól tudják, hogy azok, akik a törvényt benyújtották, a hazafiasság alatt kizárólag a saját önös érdekeik érvényesítését értik. Ily módon a gyermekekben legfeljebb a cinizmust, a képmutatást, esetleg a nacionalista érzelmeket ültetik el, nem pedig az egészséges patriotizmus érzését.

Sajátos vonatkozásai vannak a törvénynek a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok szempontjából. Miként akar az állam hozzájárulni a Szlovák Köztársaság politikai közössége kohéziójának növeléséhez, ha a gyermekeket az alkotmány előszavának idézésével naponta figyelmeztetik arra, hogy a politikai elit a társadalmat etnikai alapon első- és másodrendű állampolgárokra osztotta fel (»Mi, a szlovák nemzet« és ti, az összes többiek)? Lojalitás helyett az állam ezzel azt éri el, hogy a nemzeti kisebbségeket teljesen elidegeníti. Vagy netán ez lenne a valódi cél?” – hangsúlyozzák a dokumentum aláírói.

Pozsonyi vita a kormánypártiak között

A Szlovák Nemzeti Párt tegnap olyan nyilatkozat tervezetét nyújtotta be a pozsonyi parlamentbe, amelyben Szegedi Csanád brüsszeli egyperces felszólalását és a magyarországi szélsőségeseket akarta elítélni. Miután Juraj Horváth, a parlament külügyi bizottságának elnöke, a Smer képviselője jóval enyhébb hangnemű módosító szöveget terjesztett elő, a szlovák nacionalista politikai tömörülés viszszavonta a tervezetet. A képviselőház pedig határozatképtelennek bizonyult, mert az ellenzékiek – köztük az MKP és a Híd-Most honatyái – nem vettek részt a tanácskozáson. (Sz. J. P.)

Tüntető diákok a pozsonyi elnöki palota előtt