Vízióját ment felvázolni szerdán Strasbourgba, az Európai Parlament (EP) plenáris ülésére Catherine Ashton, az unió külügyi főképviselője és egyben az Európai Bizottság alelnöke. A képviselők zöme szövetséget ajánlott neki a közös külpolitika formálásában. A bökkenő csak az, hogy a hosszú vajúdás után megszületett lisszaboni szerződés nyomán létrehozott kettős poszt, annak tulajdonosa, a kialakítandó külügyi szolgálat és általában a közös külpolitika éles viták tárgyává vált. A tagállamok egymással sem értenek egyet, miközben a kormányokat megtestesítő tanács rivalizál az Európai Bizottsággal, azon belül José Manuel Barroso elnök Ashtonnal. Az EP pedig nagyobb beleszólást követel a leendő nagykövetek kiválasztásába is.

A diplomáciai tapasztalattal nem rendelkező, csupán rövid kereskedelmi EU-biztosi pályafutásra visszatekintő Ashton általános meglepetésre lett az unió „külügyminisztere” – keserves háttéralkuk nyomán. A veterán diplomaták könnyedén elbánnak vele a viták során, és ez rossz hangulatot teremt. A külügyminiszterek a minap Cordobában nyilvánosan kiálltak ugyan Ashton mellett, de nem nyilvánosan kétségeiket is kifejezték.

Ashton azzal érvelt szerdán az EP-ben, hogy egységben az erő. Európa fokozatosan veszít világgazdasági részesedéséből, tehát globális szereplő akkor maradhat, ha egy hangon beszél. Az első helyre az unióval szomszédos régió demokratikus reformjainak előmozdítását nevezte, ebből a tág térségből kiemelve a Nyugat-Balkánt, ahol az EU „nem vallhat kudarcot”. A második cél a globális biztonsági kihívások kezelése, a harmadik az erős szövetségek kialakítása a jelenlegi és a feltörekvő hatalmakkal. Ennek eszköze lesz az uniós külügyi szolgálat öt-hatezer munkatárssal. Ám a stratégia helyett most a kérdés Brüsszelben az, hogy ki is irányítsa ezt a testületet. A tanács, ahol Ashton a főképviselő – vagy az Európai Bizottság, ahol Barroso az igazi tekintély? A tagországok magukénak akarják tudni a diplomáciai csapatot, és sokkal tágabb feladatkörrel bíznák meg, mint ami a bizottság hatáskörébe tartozik. Máris rossz vért szült, hogy ezen új intézmény alapjainak lerakása előtt Barroso bizalmasa lett az EU washingtoni nagykövete.

A szerdai vita mellett az EP szavazott arról, hogy az amerikai atomtölteteket vonják ki az önállónukleáris erővelnem rendelkező országokból, vagyis így járuljanak hozzá Barack Obama amerikai elnök atommentes világról szóló álma megvalósításához. Arról is voksoltak, hogy a létrehozandó amerikai rakétapajzs valóban védje Európát, és az európai hadiipar is szálljon be a pajzs létrehozásába.