A Reuters egyik szemtanúja szerint a Jos városától nem messze történt mészárlásnak több mint száz halálos áldozata van. A helyiek ötszáz halottról beszélnek, a hatóságok szerint ennek azonban tizedét, 55 életet követeltek a zavargások. Elemzők szerint a gyilkosok a januári vérengzést torolták meg, amikor a négy napig elhúzódó összecsapásokban kétszázan vesztették életüket. A hét végén megtámadott települések lakói azóta folyamatosan támadástól tartottak, sok család elmenekült.

A keresztény Dogo Nahawa, Zot és Ratsat falvakra a környező hegyekben élő muzulmán pásztorok támadtak rá. A két csoport konfliktusában 2001 óta legalább kétezren vesztették életüket. A régió fővárosa, Jos az északi muzulmán és a déli keresztény területek határán fekszik. A feszültség megnövekedése óta a települést keresztény és muzulmán részre osztották.

Az ellenségeskedés azonban nem csak a vallásban gyökerezik. A keresztény etnikai csoport földműveléssel foglalkozik, a hegyekben élő muzulmánok pedig állattartók. A két csoport folyamatos harcot folytat egymással a termőföldért, illetve legelőért. A feszültséget növeli az is, hogy bár a hausza és fulani nyelvet beszélő muzulmánok évtizedek óta élnek a szóban forgó területen, hivatalosan mégis „telepeseknek” számítanak. Jogaik korlátozottak, nem vállalhatnak például politikai tisztséget sem a régióban –írja a BBC. Emiatt a keresztény népcsoport kezében van a régió költségvetése is, annak minden anyagi előnyével együtt.

A pártpreferenciák is a vallási és etnikai törésvonalak mentén oszlanak meg: a keresztény lakosság a kormányzó Népi Demokratikus Pártot támogatja, míg a muzulmánok az ellenzéki Minden Nigériai Néppártját.

Az ügyvivő elnök, Goodluck Jonathan számára ez az első komoly válság, amellyel meg kell birkóznia. Utasította a katonaságot: akadályozzák meg, hogy több fegyver érkezzen a térségbe. Az egészségügyi problémákkal küzdő Umaru Yar’adua elnök feladatait hivatalosan múlt hónapban átvett Jonathan a nemzetbiztonsági tanácsadót, Sarki Mukhtart is elbocsátotta. Az említett falvakban katonák járőröznek és vigyázzák a rendet. Az AFP forrása szerint 95 főt letartóztattak a gyilkosságokkal kapcsolatban.

A hét végi vérengzés immár a nemzetközi közösség figyelmét is felkeltette. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter, Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár és a Human Rights Watch emberijog-védő szervezet is követelte, hogy vonják felelősségre a gyilkosságok elkövetőit. A korábbi zavargások után senkit nem állítottak bíróság elé.