Joe Biden jelenléte megerősítette, hogy Obama mozgást szeretne elérni a Közel-Keleten. Az amerikai alelnök most több alkalommal tett hitvallást: az USA számára alapvető a „teljes és fenntartás nélküli” elkötelezettség Izrael biztonsága mellett. Az izraeli kormányfővel együtt tartott sajtótájékoztatóján mind a két politikus szólt arról, meg akarják akadályozni, hogy Irán nukleáris fegyverhez jusson. Netanjahu kijelentette, minél súlyosabbak az Irán elleni büntetőintézkedések, annál valószínűbb, hogy Teherán kénytelen lesz dönteni: atomprogramját vagy a rendszer fennmaradását tartja fontosabbnak.

Biden Netanjahuval folytatott tárgyalásán hangsúlyozta: Washington támogatja azokat, akik „hajlandók kockázatokat vállalni a békéért”, és biztos abban, hogy Izrael erre készen áll. Az amerikai diplomácia az elmúlt hetekben erőteljes nyomással érte el, hogy Netanjahu és Abbasz valamilyen módon tovább tárgyaljon. A közvetlen tárgyalások egy éve megálltak, mivel a jobboldali izraeli kormány nem volt hajlandó leállítani az izraeli telepek továbbépítését a palesztin területeken. Biden kifejtette, bízik benne, hogy a közvetlen tárgyalások is lehetségesek lesznek.

A Fehér Ház hétfőn jelentette be, hogy megállapodás született a közvetett párbeszédről GeorgeMitchellnek, az amerikai elnök közel-keleti különmegbízottjának a közreműködésével. Mitchell Izrael és a palesztin területek között fog ingázni, s közvetít a tárgyalásokban. Előre közölték, hogy a közvetett megbeszélések nem jelentik a 2007-es Annapolisban tartott tárgyalások folytatását. (Olmert akkori izraeli miniszterelnök a területek 94 százalékának visszaadását ígérte, és a maradék 6 százalékért területcserét ajánlott. Hajlandó volt Jeruzsálem óvárosának szent helyeit valamiféle nemzetközi ellenőrzés alá helyezni. Beleegyezett 500 palesztin jelképes hazatérésébe az izraeli területre. A megállapodás akkor nem jött létre, a helyzet most sem könnyebb.) A palesztinok nem kívánják elfogadni Netanjahu követelését, hogy Izraelt „zsidó államnak” ismerjék el. Joe Biden ma továbbutazik a ciszjordániai Rámalláhba, hogy tárgyaljon Mahmud Abbasz palesztin elnökkel és Szalám Fajjád kormányfővel.

Egy párizsi energiaértekezleten Uzi Landau izraeli infrastruktúra-ügyi miniszter bejelentette, hogy országa atomerőművet építene francia technológiai segítséggel és jordániai együttműködéssel a Negev sivatagban. Hasonló erőmű-építési szándékot jelentett be Fajszál Mekdad szír külügyminiszter-helyettes is. Más térségbeli országokkal ellentétben Izrael nem írta alá az 1970-es egyezményt, amely tiltja az atomfegyverek elterjedését. Azt feltételezik, hogy legalább száz atomrobbanófej van fegyveres erői birtokában. Ezt soha nem cáfolta, de nem is erősítette meg.

Az ötvenes években francia segédlettel hozták létre a Negev sivatagban a dimonai kísérleti reaktort, ahol állítólag a fegyverekhez szükséges nukleáris robbanóanyagot is gyártják. Van egy másik reaktoruk is Tel-Aviv közelében. Izraelnek van képviselete a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnél Bécsben, de nem tagja a szervezetnek. Kérdéses, hogy az átfogó rendezés keretében hajlandó lenne-e csatlakozni az atomstop szerződéshez és lemondani a nukleáris elrettentésről.

Biden emléksorokat ír Netanjahu társaságában az izraeli kormány vendégkönyvébe