Haiti: távoznak az amerikai katonák
Mint elutazása előtt fejtegette, a fő feladat immár a munkaalkalom teremtése lenne. A nemzetközi segélyekről Haiti továbbra sem mondhat le, ám sajátos ellentmondásként az ingyenes élelmiszer-szállítmányok közepette a helyi parasztok nem érdekeltek a termelésben. Egy vidéki rizstermesztő azt panaszolta a The Washington Postnak, hogy a dotált árú amerikai rizzsel korábban sem tudott vetélkedni, most pedig esélye sincs saját terménye értékesítésére.
Közben megkezdték az amerikai haderő egy részének viszszavonását Haitiról. A februári csúcsnak számító húszezerből a tervek szerint a hétvégére már csak nyolcezren maradnak, annak fele is a karibi sziget partjainál tartózkodó hadihajókon. A helybéliek egy része attól tart, hogy a kevésbé hatékony ENSZ-kéksisakosok és a helyi rendőrök nem tudják majd ellátni a rendfenntartó feladatokat.
Az amerikai katonáknak döntő szerepe volt a repülőterek és a fontosabb kikötők helyreállításában, működtetésében, a segélyosztás biztosításában egy olyan időszakban, amikor a kormány és a földrengésben jelentős erőket vesztett ENSZ-esek még bénultan szemlélték az eseményeket. Egyébként – mint a brit The Guardian tudósítója írta – az utóbbi napokban is előfordult, hogy megostromoltak segélyszállítmányokat.
A becslések szerint a 7-es erősségű januári földrengés, majd az utórezgések következtében 1,2 millióan maradtak fedél nélkül. Közülük több százezrek azóta sátortáborokban élnek, ám a májustól várható esős évszak beköszöntéig tartósabb megoldásra lenne szükség. Drámai a helyzet az oktatásban is, a UNICEF adatai szerint háromezer iskola semmisült meg. Gyerekek tízezrei kényszerültek a táborokba szüleikkel, s egyelőre nincs biztosítva a tanítás.
A Christian Aid segélyszervezet helyi vezetője, Prospery Raymond szerint, ha sikerül kielégíteni az emberek alapvető szükségleteit, akkor nem kell tartani biztonsági problémáktól. Az amerikai katonák állomásoztatása Haitin sokba kerül, szerinte a kivonásukkal felszabaduló pénzeket a lakosság javára kellene felhasználni.
Visszaérkezett kedden az Egyesült Államokba a 33 gyermek elrablásának kísérletével január vége óta egy Port-au-Prince-i börtönben tartott két baptista misszionárius egyike. (Nyolcat már korábban szabadon engedtek.) Már csak a csoport vezetőjét, Laura Silsbyt tartják őrizetben.
Újabb ellenzéki éhségsztrájk Kubában
Kuba nem enged nyomásnak és zsarolásnak című írásában a Granma az „imperialista célokat” kiszolgáló nemzetközi sajtóra, illetve az Egyesült Államok érdek-képviseleti hivatalára és néhány nyugati követség munkatársaira hárítja a felelősséget, ha Zapata Tamayo után egy másik „ellenforradalmár” éhségsztrájkja is halállal végződik. A magát ellenzéki újságírónak tartó Guillermo Farinas Hernández Santa Clara-i otthonában két hete (a börtönében 85 napig éhségsztrájkoló Zapata halálától) kezdett éhségsztrájkot, mint állítja 23 politikai okokból bebörtönzött, ám beteg fogoly szabadon bocsátásáért. Hiába kereste fel a spanyol követség munkatársa, felajánlva, hogy a kubai hatóságok engedélyével Madridba távozhat, s hiába beszélik le az éhségsztrájkról más ellenzékiek, Farinas a külföldi lapoknak azt nyilatkozza, hogy a végsőkig elszánt, mert „a változásokhoz mártírok kellenek”.
A Granma szerint Farinast korábban két ízben (1995-ben, majd 2002-ben) köztörvényesként, erőszakos fizikai támadásért börtönre ítélték, s mindkét esetben az éhségsztrájk eszközéhez folyamodott, mire egészségügyi megfontolásból feltételesen szabadlábra helyzeték. Farinas a külföld zsoldjába szegődött: a Floridából sugárzó Radio Martitól és más orgánumoktól, illetve a Kuba elleni felforgatást irányító USA érdek-képviseleti hivatalától és európai követségektől kap írásaiért pénzt és segélyt. Farinast néhány napja eszméletvesztésekor már infúzióra kellett vinni – írja a Granma, hozzátéve, hogy szervezete részben a korábbi éhségsztrájkok miatt nagyon leromlott. „Ebben az esetben nem az orvostudománynak kell megoldania a politikai rendszerünk lejáratása szándékával nemzetközileg keltett problémát, hanem azoknak a diplomatáknak és sajtószervezeteknek, amelyek manipulálják a pácienst. A következményekért egyedül ők a felelősek” – szögezi le a kubai lap. (O. L. Gy.)
