Gondban a világ a szankciókkal

Újabb hetekkel, ezúttal áprilisra csúszott az a határidő, ameddig az Egyesült Államok és az európai országok további szankciókat próbálnak elfogadtatni Iránnal szemben az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT). Ez azonban komoly gondokba ütközik, és erről New York-i diplomaták is nyíltan beszélnek már.

A problémák egyik köre, hogy a nemzetközi közösség erősen megosztott, így a 2006 óta immár negyedik adag szankciócsomag akkor is gyenge üzenetet küldene Teheránba, ha sikerülne elfogadtatni. A jelenlegi állás szerint a vétójoggal rendelkező állandó BT-tagok közül Kína nyíltabban, Oroszország pedig burkoltabban – legalább aggodalmát fejezve ki a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség februári, nyugtalanító jelentése nyomán – ellenzi Irán megbüntetését atomprogramja miatt. Ám a nem állandó tagokkal is gondok vannak. Brazília, Törökország és Libanon jelezte, nem szavazzák meg a szankciókat. Az utóbbi országgal külön gond, hogy májusban Bejrút a BT soros elnöke, így az USA és az EU egy teljes hónapot veszít tavasszal, ha addig nem születik új BT-határozat. Erre az esetre az amerikai kongresszus saját szankciós csomaggal készül.

A mostani ütemterv szerint a határidő április közepe, amikor is Washingtonban „atomcsúcsot” tartanak, legkésőbb pedig május eleje, az atomsorompó-szerződés esedékes felülvizsgálati konferenciája. Továbbra is célzott, azaz a teheráni rezsimet, nem pedig a lakosságot sújtó szankciókról van szó. Egy, az amerikaiak által a héten köröztetett szövegváltozat az iráni atomprogramban közreműködő vezetőkre kiterjedő utazási tilalom és külföldi javaik befagyasztása mellett az iszlám köztársaság bank-, biztosítási-, és szállítási szektorát veszi célba. Feketelistára kerülne a teheráni központi bank is. Az olajipart ezúttal kihagynák. Kínát, amely napi félmillió hordó olajat vesz Iránból, maga Stanley Fischer, az izraeli jegybank (amerikai születésű) kormányzója győzködte a minap, hogy jobban jár a szankciókkal, mint ha egy izraeli megelőző csapás felveri a kőolaj világpiaci árát. A szaúdiak és az Egyesült Arab Emírségek felajánlották Kínának az iráni szállítások pótlását.

A The New York Times eközben leleplező cikkben kérdőjelezi meg a célzott szankciók hatékonyságát. Mint megírja, az évtized során az amerikai kormány 107 milliárd dollárral támogatott Iránnal üzletelő vállalatokat, és ebből 15 milliárddal olyanokat, amelyek energia-befektetéseikkel nyíltan megsértették az iráni szankciós törvényt.

Irán robotrepülőt gyárt

Az iráni védelmi miniszter bejelentette vasárnap, hogy az ország elkezdte olyan nagy pontosságú és hatótávolságú robotrepülőgépek sorozatgyártását, amelyek rejtve maradnak a radarok előtt. Ahmad Vahidi az állami televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy az új robotrepülőgépek akár 100 tonna tömegű célt is képesek szétrombolni. A földről indíthatók, de lesz helikopterről, illetve tengeralattjáróról indítható változatuk is. Irán gyakran jelent be új haditechnikai fejlesztéseket, hogy demonstrálja, képes bármilyen támadás visszaverésére, de ezek a bejelentések általában nem ellenőrizhetők. Teherán 1992-ben kezdett bele „önellátó” fegyverprogramjába. (MTI)

Rakétaszemlén az iráni védelmi miniszter, 2010-es felvételen
Rakétaszemlén az iráni védelmi miniszter
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.