A szerdai voksolást a júniusra előre hozott parlamenti választás főpróbájának számít. Az ötvenhárom százalékos részvételt hozó helyhatósági választásokon Wouter Bos volt pénzügyminiszter szociáldemokrata Munkapártja mintegy 16 százalékot kapott, ami jó hat százalékkal kevesebb a 2006-os eredményhez képest. A Jan Peter Balkenende (ügyvezető) kormányfő vezette KereszténydemokrataTömörülés közel két százalékot vesztett.

A Wilders által 2006-ban alapított szélsőjobboldali Szabadságpárt már a tavalyi európai parlamenti választásokon is jól szerepelt, ezúttal csak két városban indult: 21,6 százalékkal nyert a 187 ezres Almereben, és második lett Hágában a Munkáspárt mögött. Wilders – aki egy ízben a fasizmushoz hasonlította az iszlámot – úgy vélte: pártja három hónap múlva akár meg is nyerheti az országos politikai erőpróbát.

Mint brüsszeli tudósítónk írta, a helyhatósági választások során készült a júniusi előre hozott választások eredményét modellező felmérés is. Ennek értelmében a kereszténydemokraták és a Munkáspárt maradhatnak ugyan az élen, de a 150 fős alsóházban az előbbinek 41-ről 29-re, utóbbinak 33-ról 27-re csökkenhet a képviselői száma. A Szabadságpárt viszont kilencről 24-re növelné jelenlétét. A szocialistákra nagy vereség vár: 25 képviselői helyből 14-et elvesztene. A reménybeli nyertesek közé tartoznak a zöldek és a most Utrechtben nyerni tudó baloldali liberális D66.

A holland koalíciós kormány azért bukott meg, mert az afganisztáni katonai misszió meghosszabbítását támogató kereszténydemokraták nem kapták meg a munkáspárti partner egyetértését. Ezért június 9-re kiírták az általános választást.