A megcélzott növekedés hosszú évek óta most először lesz egy számjegyű.

Peking ügyel arra, hogy védelmi kiadásai egyensúlyban legyenek a gazdasági fejlődésével. A szóvivő szerint ez az összeg Kínában az elmúlt években a GDP 1,4 százaléka volt, míg ugyanez az Egyesült Államokban négy százalék felett van, az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Oroszországban is meghaladja a két százalékot.

Számos külföldi megfigyelő kétkedve fogadta a bejelentést, mivel az 1990-es évek óta évente rendre jóval tíz százalék feletti, így tavaly 14,9 százalékos volt a védelmi kiadások növekedése – írta a Reuters. A viszonylagos visszafogás azért is meglepő, mert a Tajvannak szánt amerikai hadiszállítások, majd a dalai láma Barack Obama amerikai elnöknél tett vizitje miatt Peking kemény hangnemű nyilatkozatokban bírálta Washingtont.

A szóvivő – mint az MTI jelentette – ezúttal is kifogásolta, hogy vannak politikusok, akik mind Tibet, mind Tajvan ügyét a kínai belpolitikába való beavatkozásra használják fel. Li Zhaoxing Tajvant az ország „kincseként” említette, s a szigeten élőket a kínai szárazföldön élők „testvéreinek” és „honfi társainak” nevezte. Majd feltette a kérdést: mi lehet annak az országnak a szándéka, amely korszerű fegyvereket ad el Tajvannak akkor, amikor a szoros két partján élő kínaiak testvéri, baráti kapcsolatokat ápolnak egymással?