Emberjogi szervezetek szerint több mint tízezer japán, párjától elvált, külföldi férfi nem láthatja saját gyermekét. Japán nem csatlakozott ugyanis egy nemzetközi egyezményhez, a szigetországi szokások szerint pedig szinte mindig a japán anyára bízzák a gyermek felnevelését; a másik szülő egyáltalán nem is láthatja fi át vagy lányát. Ám Tokióra az utóbbi hetekben nemzetközi nyomás nehezedik, így elképzelhető, hogy a Hatojamakormány végül beadja a derekát, és aláírja az 1980-as hágai egyezményt.

Amikor vége a mézesheteknek – szólt egy Japánban kiadott amerikai magazin címlapja néhány éve. Az újság arra fi gyelmeztette külföldi (elsősorban férfi ) olvasóit, hogy nehéz dolguk lehet, ha elválnak japán partnerüktől. Ha Japánban mondják ki a házasság megszűnését, a helyi bíróság majdnem mindig a japán anyának adja a szülői felügyelet jogát. Ha nincs közös megegyezés, akkor a külföldi apa a gyermek nagykorúvá válásáig egyáltalán nem is találkozhat fiával vagy lányával.

A helyi felfogás szerint a gyerekláthatás intézménye (pél dául az alkalomszerű, hétvégi találkozás a másik szülővel) nem használ a gyermek fejlődésének. Ráadásul ha az elvált japán feleség a férj országából hazaviszi – vagy hazacsempészi – gyermekét, akkor a szülői felügyelettel kapcsolatos külföldi bírósági döntések sem érvényesek japánban. Merthogy a szigetország nem írta alá a hágai egyezményt a gyermekek jogellenes külföldre viteléről.

Bár emberjogi szervezetek évek óta hangoztatják, hogy tízezernél is több olyan elvált külföldi szülő lehet, aki nem láthatja a gyermekét, Christopher Savoie tavalyi letartóztatása –és főleg az amerikai média érdeklődése – kapcsán most került refl ektorfénybe az ügy. Savoie ellen végül ejtették a vádakat, és hazamehetett, gyermekei azonban továbbra is feleségénél maradtak.

A japánok és a külföldiek közötti házasságkötések száma egyre növekszik. Ennek megfelelően a válásoké is, két éve például tizenkilencezer esetet regisztráltak.

Diplomáciai nyomás nehezedik Japánra az elvált szülők gyermekeinek elhelyezésével kapcsolatban. A kanadai kormányfő kritikája után, a brit külügyminiszter japán kollé- gájával való beszélgetés során hozta fel a „hátrahagyott szülőknek” nevezett elvált külföldiek esetét. Kurt Campbell Kelet-Ázsiáért felelős amerikai külügyminiszter-helyettes februárban, Tokióban egyeztetett az ügyben. Közben nyolc ország – köztük Franciaország, Olaszország, Nagy-Britannia és Spanyolország – nagykövetei levélben kérték a japán kormányt, hogy csatlakozzon a hágai egyezményhez, amelyet nyolcvanegy ország írt alá.

Úgy tűnik, a demokrata párti japán vezetés hajlandónak is mutatkozik erre. Nemrég a tokiói külügyminisztériumban ezzel foglalkozó irodát hoztak létre, és Hatojama Jukio miniszterelnök is úgy nyilatkozott, hogy a G7 országok közül utolsóként Japán is csatlakozhat a hágai megállapodáshoz, amelyet egyébként Magyarország is aláírt, és bár az utóbbi időben nőtt a japán–magyar vegyes házasságok száma, információink szerint nincs olyan eset, amelyben „hátrahagyott szülőt” teremtett volna a válás.

Japán anya a gyermekével. A bíróság rendszerint neki ad igazat