A héten Budapesten külügyminiszteri értekezlet volt, ahol a V4-országok és a balti EU-tagállamok mellett képviseltették magukat a programban részt vevő korábbi szovjet tagköztársaságok. Sokáig vitatták, mi szükség van arra, hogy az unió egy újabb földrajzi térséget felvegyen mintegy kollektív tárgyaló- és együttműködési partnerként a maga „fizetési listájára”. A partnerség tagjai – Fehéroroszország kivételével – már részesei voltak ún. szomszédsági programoknak, amelyek keretében az EU sok százmillió eurós közös projektekben vett részt.

Az egész kezdeményezést Svédország és Lengyelország indította be. Mind a két államban erős biztonsági érdeknek tartják, hogy Oroszország és az unió közötti térség államai belső stabilitásban, szuverenitásban és gazdaságukban megerősödjenek. Ezenkívül a részt vevő államok (Fehéroroszország, Ukrajna, Moldova, valamint Örményország, Grúzia és Azerbajdzsán) az energiabiztonság szempontjából is fontosak tranzitországként és beszállítóként. Feltehetően ezek az eminens gazdasági és biztonsági érdekek késztetik a tagállamokat az együttműködésre.

A demokratikus és humánus értékek által vezérelt EU-ban viszonylag elnézőek a szovjet utódállamok belső viszonyait illetően. Fehéroroszország néhány laza és felületes engedményt tett a belső politikai ellenzéknek, s ez elegendő volt, hogy befogadják a programba, megszüntessék a korábbi (elég enyhe) szankciókat, s hogy ne használják többé az „Európa utolsó diktatúrája” jelzőt. Egyébként a kauká zu si államok viszonyai is csak kevéssé különböznek a fehéroroszországi állapotoktól.

A programot erősen figyeli Oroszország. Moszkvában először oroszellenesnek minősítették a keleti partnerséget. A „színes forradalmak” más eszközökkel való folytatását látták benne. Vannak nyilván ilyen ötletek, hiszen nemrég az Európai Parlament Minszkben tárgyaló küldöttsége azt vezette elő, hogy a partnerség közgyűlésében a hivatalos nemzetgyűlést öt fő képviselje, s mellettük a törvényhozásból kiszorult öt ellenzéki is kapjon mandátumot. Ezt a próbálkozást a hivatalos Fehéroroszország felháborodottan utasította vissza. Feltehetően hasonlóan reagálnának más hasonló berendezkedésű és stílusú érintettek is. Egyelőre a gazdasági projekteknek, a közlekedési és energiaszállítási útvonalak fejlesztésének jók a kilátásai a programban. A képviseleti demokrácia, a civil társadalom fejlesztése és a sajtószabadság épp nem annyira aktuális.

Magyarország számít Szerbiára a nyugat-balkáni régió stabilizálásában, amely a magyar diplomácia fontos törekvése – jelentette ki Balázs Péter külügyminiszter szerdán Budapesten, miután találkozott Vuk Jeremics szerb külügyminiszterrel. Jeremics kifejtette, hogy az EU-integráció Szerbia stratégiai célja. Hozzátette: Belgrád kompromisszumos megoldásra törekszik Koszovó jogállásának rendezéséért. (MTI)